Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
331.83
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
A MH Honvédkórház újonnan átadott I. Fázisú Klinikai Farmakológiai Laboratóriumának egyik kezelőszobája 2017. március 28-án. A fázis I. vizsgálat során első alkalommal próbálnak ki új gyógyszerhatóanyagot emberen.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Drasztikus átalakításokra készül a kormány az egészségügyben

Már elérhető a kormány versenyképességi javaslatcsomagja is, amelyet a Pénzügyminisztérium készített el. A dokumentum az egészségügynek is külön fejezetet szentel, és az ágazati teendőket öt pontban foglalja össze.

A Pénzügyminisztérium versenyképességjavító csomagjának hat nagy fejezetének egyike az egészségügy, melyben öt javításra szoruló területet azonosított a kormány. Csiki Gergely, a Portfolio elemzője az InfoRádióban azt mondta, úgy tűnik, a kormány most már felvállalja az érzékeny intézkedések meghozatalát. Pédaként elsősorban a teljesítményfinanszírozási rendszer felülvizsgálatát emelte ki, és azt, hogy a valós költségre épülő állami finanszírozási rendszert alakítana ki a kormány.

Csiki Gergely felhívta arra a figyelmet, hogy a javaslatcsomagban csak általános elveket határozott meg a kormány, de ezekből lehet következtetni a lépésekre, amelyek összhangban vannak a jegybanki sersenyképességi csomaggal. Az elemző a legnagyobb kockázatnak a szűk, másfél éves határidőt tartja.

A Portfolio összefoglalója az öt pontról:

  1. Egészségmegőrzés, a prevenció erősítése és a népegészségügy fejlesztése. A tömegsport és az egészséges táplálkozás népszerűsítése, a kötelező/önkéntes szűrési rendszer fejlesztése, az egészségfejlesztési irodák működése tapasztalatainak értékelése. (Megvalósítás kezdete: 2019. január 1.)
  2. Ellátási formák összhangjának megteremtése, az alapellátás fejlesztése. Az alapellátás “kapuőri" szerepének erősítése, a háziorvosi tevékenység olyan típusú ösztönzése és erősítése, ami tehermentesíti a szakellátást. (Megvalósítás kezdete: 2019. január 1.)
  3. A teljesítmény-finanszírozási rendszer felülvizsgálata, valós költségekre épülő állami finanszírozási rendszer kialakítása. Új finanszírozási rendszerre való áttérés, a valós költségeket figyelembe vevő finanszírozási rendszer jelentős előrelépés lehet a racionális, fenntartható gazdálkodás irányában az egészségügyi intézményekben. Végrehajtás: széles intézményi kör bevonásával átfogó költségfelmérés. A költségvetési többletkiadásokra tekintettel indokolt lehet a lépcsőzetes bevezetés. (Megvalósítás kezdete: 2019. július 1., vége: 2020. szeptember 30.)
  4. Szükségletekhez igazodó egészségügy, költséghatékony, modern ellátási formák preferálása, egészségügyi szükségletekhez igazodó ellátórendszer. A modern, költséghatékony ellátási formák (pl.: egynapos ellátások) ellátórendszerben betöltött szerepét növelő, ösztönző finanszírozási rendszer a betegek gyorsabb felgyógyulásához és egy költséghatékonyabb ellátórendszerhez egyaránt hozzájárul. Az egészségi állapot mielőbbi helyreállítását célzó ellátások ösztönzése kiemelt cél. A felszabaduló kapacitások hasznosítása, különös figyelemmel a növekvő krónikus ellátási igényekre, szintén fontos egészségpolitikai cél. (Megvalósítás kezdete: 2019. január 1., vége: 2020. december 31.)
  5. Minőség az egészségügyben, minőségi indikátorok bevezetése. Közérthető formában olyan, a lakosság számára is hozzáférhető egészségügyi indikátorok kialakítása és rendszeres közzététele szükséges, amelyek alkalmasak az egészségügyi szolgáltatók tevékenységének bemutatására, illetve folyamatos értékelésére. (Megvalósítás kezdete: 2019. július 1., vége: 2019. december 31.)
KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×