Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám
Tarlós István főpolgármester beszédet mond a Hegyvidéki Kulturális Szalon új épületének avatásán 2018. szeptember 19-én.
Nyitókép: Kovács Tamás (MTI)

Nem csak a hajléktalanok elől zárnák le a budapesti aluljárókat

Rácsok mögött aludhatnak Budapest legforgalmasabb aluljárói, ha a kormány és a főváros vezetése is így dönt. Egyelőre csak azokat az aluljárókat zárnák le, ahol már most is megoldható a gyalogosok biztonságos, felszíni átkelése.

A főpolgármester kérte, hogy vizsgálják meg a nagyobb fővárosi aluljárók éjszakai lezárásának lehetőségét és következményeit. Tarlós István erről az Index.hu-nak beszélt, miután a Hvg.hu arról írt, hogy egy kormányzati tervezet szerint

Budapest legnagyobb közlekedési csomópontjaiban az utolsó metró után éjszakára fizikailag is lezárnák az aluljárókat.

A városvezető kiemelte, hogy az előterjesztést a kormány nem tárgyalhatja nélküle, és

erről a fővárosi közgyűlésnek is határoznia kell.

Tarlós István hozzátette: még gondolkodik, hogyan és mikor érdemes lépni az ügyben, mert amikor mínusz fokok vannak, az speciális helyzet.

A Hvg.hu szerint a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, a BKK és a Budapesti Közút Zrt. már ki is dolgozta,

hogyan zárná le a kiemelt gyalogos-aluljárókat éjszakára. A javaslat szerint ez két ütemben történne, mivel jelenleg nem mindenhol oldható meg azonnal a gyalogosok biztonságos, felszíni átkelése,

hiszen nincsenek mindenhol kiépítve az ehhez szükséges átkelők, lámpák.

Az első ütemben - ennek 96 millió forintos költségét a Fővárosi Önkormányzat állná - azt a

kilenc kiemelt aluljárót zárnák le akár heteken belül,

ahol a felszínen "forgalomtechnikai módosítás nélkül" már biztosított a gyalogosközlekedés.

A javaslat érintené

  • a Deák Ferenc teret,
  • a Corvin negyedet,
  • a Kálvin teret,
  • az Újbuda-központot,
  • a Móricz Zsigmond körteret,
  • az Ecseri úti aluljárót,
  • a Váci út-Csanády utcai aluljárót,
  • a Boráros teret és
  • a Lehel tér déli aluljárójának négy kijáratát.

A második ütemben azok a további nagy aluljárók következnének, ahol jelenleg nem lehet a felszínen biztonságosan átkelni, de ez kiépíthető.

A lépcsők aljára felszerelt, elektromosan működő rácsokkal zárnák le az aluljárókat.

Az előterjesztésben hangsúlyozzák, hogy bővíteni kell a legsúlyosabb állapotban lévő hajléktalanok számára létrehozott, speciális gondozó otthonok kapacitását, mert túl kevés az ilyen jellegű férőhely. Egy 150 fő ellátásra alkalmas hajléktalanotthon jönne létre Újpesten, a korábbi Árpád úti Kórház területén.

Az Index.hu korábban arról írt, hogy 2016-ban állagmegóvásra hivatkozva éjszakánként lezárták az aluljárót a Ferenciek terén. Az előterjesztés szerint az intézkedés meghozta a kormány által várt eredményét, megszűnt az aluljáróban alvás, csökkent a jogsértő cselekmények száma, nappal is rendezettebb állapotban van az aluljáró, és rongálások száma is csökkent.

Címlapról ajánljuk
Érkeznek a képek az éjjeli, M3-on történt tömegszerencsétlenségről
12 halott

Érkeznek a képek az éjjeli, M3-on történt tömegszerencsétlenségről

Összeroncsolódott autóbusz műszaki mentésén dolgoznak tűzoltók az M3-as autópálya Nyíregyháza felé vezető oldalán, Mezőkeresztes és Mezőnagymihály között 2026. augusztus 16-án reggel. Tucatnyi ember halt meg a balesetben.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Magyarországon és szerte Európában az elmúlt években/évtizedekben egyre súlyosabbak a nyári aszályok. A kutatók már régóta tudják, hogy a szárazodásért két fő mechanizmus a felelős. Az egyik az üvegházhatású gázok okozta, térben egységes „háttérmelegedés” (termodinamikai melegedés), a másik a nagytérségi légköri cirkuláció átrendeződéséből adódó egyre szaporodó anticiklonális helyzetek és a hozzájuk kapcsolható hőkupola jelenség. A két mechanizmus ugyan nem független egymástól, hiszen a háttérmelegedés felerősíti a hőkupolás helyzetek okozta melegedést, azonban a mindennapokban csak a két hatás együttes eredményét látjuk, azaz a növekvő időjárási szélsőségeket. Egy júliusban a Nature Geoscience-ben megjelent kutatás most szét tudta választani egymástól a két tényezőt. A tanulmány szerzői egy ötletes modellkísérlettel kimutatták, hogy az 1980 óta tartó szárazodás nagyobb részét nem a háttérmelegedés, hanem a légkörzés megváltozása okozza: a talajnedvesség csökkenésének mintegy 55%-a ehhez köthető. Ez az eredmény ugyanakkor egy egyre többet hangoztatott kényes bizonytalanságra is új fényt vet: az éghajlati modellek alulbecslik a légkörzési változások szerepét a növekvő szélsőségek kialakításában, ezzel pedig a modellelőrejelzések is jelentős bizonytalanságot hordoznak. Az alkalmazkodási stratégiák kialakítása során tehát figyelembe kell venni ezt a bizonytalanságot még akkor is, ha az szélesebb spektrumú változásokhoz való alkalmazkodást jelent.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×