Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Nagy István agrárminiszter az új kormány tagjainak kinevezési ünnepségén a Sándor-palotában 2018. május 18-án. A háttérben Áder János köztársasági elnök.
Nyitókép: Kovács Tamás

Több millió embert érintő problémát oldhat meg az új törvény

Elkészült az osztatlan közös tulajdon felszámolását célzó törvényjavaslat - jelentette ki az agrárminiszter, aki szerint ennek elfogadása az őszi törvénykezési időszak meghatározó eleme lesz.

Nagy István az Inforádió Aréna című műsorában elmondta, hogy a probléma több mint egymillió hektár termőföldet és 3,5 millió embert érint. Elmondta, hogy a tervezet lényegi eleme, hogy az államnak kellene vásárlóként fellépnie.

Nagy István beszélt arról is, hogy

a gazdáknak a kereskedelemben termelődő haszon visszaosztásából is részesülniük kellene.

A magyar gazdaság egyik legnagyobb sebezhetőségének nevezte, hogy a piac, vagyis a kiskereskedelmi üzletek nincsenek magyar kézben.

Egy közösségi feldolgozó-üzem felépítése jelenthetne megoldást a szabolcsi alma felvásárlásának ügyére

- jelentette ki az agrárminiszter. Legalább akkora üzemre lenne szükség, hogy ármeghatározó tényező tudjon lenni. Úgy vélte: így elérhető, hogy a feldolgozók ne tudjanak összefogni a gazdák kárára.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×