Az Eötvös Loránd Tudományegyetem német és nemzetiségi német nyelv és kultúra tanár – latin nyelv és kultúra tanár szakára a maximálisan elérhető 500 pontot kellett megszerezni. Ide csak egy felvételiző jelentkezett, aki be is került.

A Károli Gáspár Református Egyetem jogászképzéséhez 474, a nemzetközi tanulmányok szakhoz több egyetemen 472-478, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem levelező kommunikáció szakjához pedig 480 pont kellett.

Azon szakok közül, amelyekre legalább 20 főt felvettek, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mechatronikai mérnöki képzésére kellett a legtöbb pontot szerezni, 451-et.

A legtöbb, 2078 jelentkezőt az Eötvös Loránd Tudományegyetem vette fel, a képzések közül a mérnökinformatikus áll az első helyen.

"A mérnökinformatikus, gépészmérnök, programtervező informatikus, gazdasági informatikus, villamosmérnök képzés áll az élen, és rögtön utána jön a szintén stratégiai ágazatnak tekinthető általános orvosképzés. Az élen álló 15 szak között vannak olyan hiányszakmák, mint a gyógypedagógus vagy a tanítóképzés" - mondta Horváth Zita, a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár.

A mesterképzések közül a pszichológiára kerültek be a legtöbben, összesen 482-en

"Ezen kívül a bölcsész, társadalomtudomány, műszaki, informatikai, egészségügyi, és orvosképzés is mind megtalálható a mesterképzések között" - tette hozzá a helyettes államtitkár.

Idén 75 230-an nyertek felvételt felsőoktatási képzésre, közülük csaknem 58 500-an állami ösztöndíjas formában tanulhatnak tovább.

A tavalyinál 1800-al többen jelentkeztek és 2500-al többen kerültek be a felsőoktatásba.