Az avatón Lázár Vilmos, a Magyar Lovassport Szövetség elnöke a lovardát a lovasok Országházának nevezte, amelynek feladata szavai szerint, hogy

a jövőt építő nagy események helyszíne legyen, és az ország erejét szimbolizálja.

"Sokkal több ez, mint egy lovarda, hiszen ez a Nemzeti Lovarda, sőt, a nemzet lovardája" - fogalmazott a 2009 óta elnök Lázár Vilmos. Emlékeztetett arra, hogy 2002 után veszélybe került a létesítmény, és csak a lovas társadalom összefogásával sikerült megmenteni. A 2010 előtti éveket az értékmentés időszakának nevezte, "a Nemzeti Lovarda ugyanis az ingatlanspekulánsok célkeresztjébe került, és az ország akkori vezetői is megadták a támogatást ezekhez a törekvésekhez, sőt gyorsan cselekedni akartak".

"A Nemzeti Lovardán kívül is számos lovasiskola és lovaslétesítmény épült az országban, megváltozott a sportágunk társadalmi megítélése, egyre szélesebb lett a tömegbázis, szemléletváltás és szakmai megújulás történt" - sorolta az elmúlt években elért eredményeket az elnök, aki szerint ezeket mindennél ékesebben a megújult Nemzeti Lovarda bizonyítja.

Lázár Vilmos végül köszönetet mondott a támogatásért Orbán Viktor miniszterelnöknek, a kormánynak és egész Magyarországnak, majd hozzátette: szerinte ez a bizalom egy olyan befektetés, amely gazdaságilag és társadalmilag messzemenőkig megtérül.

Mindenkinek akkora a becsülete, ahogy a lovaival bánik

Szeretjük Magyarországot, szeretjük a kultúránkat, ezért szeretjük a lovainkat is - hangoztatta Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Budapesten, a felújított Nemzeti Lovarda átadásán.

A lovardát azért újíthatta fel 3,2 milliárd forintból a kormány, mert egy példaértékű polgári kezdeményezéssel sikerült megmenteni a pusztulástól - mondta, és hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Lovarda méltó helyet biztosít a versenyzőknek.

A kormányfő szavai szerint a magyarokban megmaradt a lovas nemzeti lelkület, ami a lovas társadalomnak köszönhető, ahogyan az is, hogy az idén 140 éves Nemzeti Lovardát nem tudták "ledózerolni", 2006-ban ugyanis még úgy tűnt, "itt bizony kő kövön nem marad".

Orbán Viktor úgy fogalmazott: az elmúlt évek azt bizonyítják, hogy kormány és a lovas világ jó lóra tett, amikor szövetségre lépett egymással.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy noha a ló ma már ritkábban látható a mindennapi életben, de a szabály maradt a régi: mindenkinek akkora a becsülete, ahogy a lovaival bánik.

Kifejtette: senki sem tudhatja pontosan, hogy a magyarok ősei hogyan is érkeztek a Kárpát-medencébe, de az biztos, hogy mindent tudtak a lovakról, és a lovaik is mindent tudtak róluk. "Be is nyargalászták együtt Európát a feje búbjától a sarkáig, a mai Belgiumtól az Ibériai-félszigetig és a Balkánig" - mondta, hozzátéve: nem zárható ki, hogy "azért maradtunk végül itt, a Kárpát-medencében, mert a sztyeppék szabadságához szokott lovaink ezen a helyen érezték magukat a legjobban".

Orbán Viktor szerint sokáig sorolható, mit sikerült kihoznia Magyarországnak a lónevelésből; Kisbér, Kincsem, Imperiál, Bábolna, Hortobágy, Szilvásvárad: híres lovak és híres ménesek.

Felelevenítette ugyanakkor, hogy a 20. század "elválasztotta a magyar embert a lovától", a magyar huszárnak ugyanis paripájáról leszállva lövészárokba kellett bújnia, majd a magyar gazdáknak be kellett adniuk a lovaikat a kolhozba, a szocializmus pedig a lovaglást úri huncutságnak nyilvánította.

Most azonban "azért jöttünk ide, hogy néhány évtized múlva azt mondhassák az emberek, amikor visszatekintenek erre a hideg februári napra:

lehet, ez volt a pillanat, amikor a magyar újra lovas nemzetté nyilvánította magát"

- mondta a kormányfő.

Végül hozzátette azt is: ma már elmondható, hogy az állami ménesgazdaságok ismét a magyar lótenyésztés nemes hagyományainak letéteményesei, ahol új Kincsemek és Imperiálok nőhetnek fel.