Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyalt Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke szerda este Budapesten, ám Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke csupán annyit közölt emellett a találkozóról az MTI-vel, hogy az uniós vezető a soron következő EU-csúcstalálkozók előkészítése okán látogat el a legfontosabb európai fővárosokba.

Mindezt Feledy Botond külpolitikai szakértő is megerősítette az InfoRádió Aréna című műsorában.

"Ennek van egyébként neve is, ez a „Tour de capital”. Ez egy régi bevett gyakorlat, bár volt amikor ezt a soros tanács elnöke vitte végig, amikor egy nagyobb akció volt, de önmagában ez nem jelent most egy extra uniós mozgást. Tehát Donald Tusknak feladata, hogy meghallgassa előre az álláspontokat és olyan pozíciót tudjon prezentálni a közös Európai Tanácson, amit már legalább kiindulási pontként tudnak kezelni. Azt is látnia kell, hogy hol vannak a nagy szakadékok, amiken még dolgozni kell".

Ennek megfelelően az Európai Tanács elnöke a héten Orbán Viktor előtt a holland miniszterelnökkel tárgyalt, Budapestről pedig Berlinbe utazott tovább.

A február 23-án esedékes uniós csúcstalálkozó egyik legfőbb témája az Európai Unió következő, 2020-tól kezdődő hétéves költségvetési ciklusa, az eddigi forráselosztási rendszert ugyanis nemcsak az egyik nettó befizető, Nagy-Britannia kilépése, hanem egyéb tagállami törekvések miatt is át kívánják alakítani.

Nettó befizetők lehetnénk

Emiatt egyeztettek a visegrádi országok, illetve Bulgária, Horvátország, Szlovénia és Románia képviselői az Európai Bizottság költségvetésért felelős biztosával múlt pénteken Budapesten. A tárgyalást követően Lázár János úgy látta, hogy nincs áthidalhatatlan különbség Magyarország célja és az Európai Bizottság költségvetési elképzelései között, a magyar kormány olyan uniós költségvetést szeretne 2020 után, amely biztosítja azt a fejlődést, hogy Magyarország maga is nettó befizetővé váljon. Lázár Jánost hallják.

"Nyolc ország megnyitotta annak lehetőségét, hogy a befizetések növekedjenek, akár 1,1 százalékra. Brüsszelben a miniszterelnök megbízásából január elején közöltem, hogy

a magyar álláspont 1,2-ig is elmehet, de az 1,1 az teljesen rendben van a V4 és a résztvevő tagországok részéről".

Lázár János emellett hangsúlyozta, hogy Európának továbbra is szüksége van a tagországok közötti fejlettségi különbségeket kiegyenlítő kohéziós politikára, az Európai Bizottságot pedig ambiciózus költségvetés kidolgozására biztatta a politikus.