Az európai országok között Magyarországon az egyik legrosszabb a helyzet a légszennyezés általi  halálozásokban - mondta az InfoRádiónak Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke. Hozzátette, hogy

az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint évente több mint 14000 ember hal meg idő előtt a légszennyezés miatt, továbbá az Európai Bizottság szerint a szennyezés miatt mintegy 1500 milliárd forintnyi kár éri a magyar gazdaságot.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ)  korábban azt mondta, hogy eredményesek voltak a levegő minőségének védelmét szolgáló intézkedések a 2014-2016 közti időszakban. 

Az ÁSZ az egyes ágazatokban (közlekedési, ipari, mezőgazdasági és lakossági szektor) végrehajtott intézkedéseket a Nemzeti környezetvédelmi programmal összevetve ellenőrizte. A Nemzeti környezetvédelmi programoknál a számvevőszék külön értékelte a 2009-2014 és a 2015-2020 közötti időszakot és ezek alapján azt állapította meg, hogy

a hosszú távú célkitűzések időarányosan teljesültek, valamint, hogy a légszennyező anyagok összkibocsátása és koncentrációja, az ammónia kivételével trendszerűen csökkent.

A Levegő Munkacsoport szerint azonban azokon a területeken, ahol a legnagyobb a levegőszennyezettség, nincs is mérőállomás, amivel meg lehetne állapítani az értékek változását. 

„Mi elég gyakran járunk és mérünk kisebb településeken, vidéki városokban még Pest környékén is, és azt látjuk, hogy egyes településrészeken

rendkívül magas a levegő szennyezettsége a téli fűtésidőszakban, erről pedig a mérőállomások nem vesznek tudomást” 

–  Lukács András.

A szakember szerint az ismeretterjesztés fontos, mivel sokan nem a megfelelő eszközöket használják, és sokan rossz fát égetnek, mivel nincs elegendő anyagi forrásuk a biztonságos fűtéshez. Továbbá fontos lenne a hatósági jelenlét megerősítése, illetve meg kellene többszörözni a fütési támogatást, ezzel is ösztönözve a rászorulókat, hogy hagyják abba az illegális tüzelést, tette hozzá a Levegő Munkacsoport elnöke.