"A főváros és a kerület úgynevezett kerítések nyomvonalában épített változatának vizsgálata irrelevánssá vált, amíg ez a szakmai grémium nem készíti el a szakvéleményét. Egyébként a kerítések nyomvonala meghatározás kizárólag Pünkösdfürdő és a Sajtház között értelmezhető. Az attól délre lévő több mint 2 kilométeres szakaszon nem, mert olyan cikk-cakkban haladnak a kerítések, hogy úgy védművet nem lehet építeni" - mondta Tarlós István főpolgármester a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén.

Azt is elmondta, hogy a város vezetése egy szakmai testületet is összehívott a kérdésben. "Ebben három műegyetemi tanszék részt vesz. A szakértők között van az a Koncsos László professzor is, aki részt a Lányi-féle tanulmány elkészítésében. Tag még Csemez Attila, a Kertészeti Egyetem professzora, valamint az Országos Vízügyi Főigazgatóság, ökoszakemberek és az FCSM. Rajtuk kívül a grémium tagjai még sok éves vízügyi tervezési gyakorlattal rendelkező, »külső« tervezők. Nekik szakmai álláspontot kell kialakítaniuk és tanácsot adniuk, hogy hol javasolják a parttal párhuzamos védművet megépíteni" - sorolta a főpolgármester.

A felkért cég és a szakmai testület szakvéleménye március elejére várható.

A közgyűlés egy négymilliárd forintos beruházásról is döntött: magasítják a pünkösdfürdői védvonalat és kiépítik az Aranyhegyi-patak védelmi rendszerét. "Ez a beruházás a mobilgáttól független, a tervek készen vannak, szakmai egyetértés van. Előbbi területnél egy húsz centis magasításról és egy egy méter magas mobil védmű építéséről van szó a pünkösdfürdői töltésen, és épül egy játszótér is" - mondta Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes.

Ezek a munkálatok várhatóan 2018 tavaszán vagy a nyár elején indulhatnak el.

A pünkösdfürdői védvonalszakaszra tervezett fejlesztés - a felelős tervező nyilatkozata szerint - nem determinálja a római-parti szakasz nyomvonalát - írták az elfogadott javaslatban, amely szerint a fejlesztések műszaki tartalma a vízjogi létesítési engedély december közepére várható kiadásával véglegessé válik.