Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Arcok 1956-ból - Czakó András

Arcok 1956-ból - Czakó András

Az InfoRádió – együttműködésben a Nemzeti Emlékezet Bizottságával – október 26-tól, 56 napon keresztül egy-egy portréval tiszteleg a hősök és mártírok emléke előtt. Most Czakó Andrást mutatjuk be.

Életpálya

Az 1956-os forradalom és szabadságharc Pest megyei történéseit alapvetően meghatározta a főváros közelsége és a munkahelyükre ingázók nagy száma. Az október 23-i budapesti tüntetés híre gyorsan elterjedt, a központi igazgatás október 24-ére, 25-ére megszűnt, október végére pedig megalakultak a helyi és a járási forradalmi bizottságok. Ez történt a Tápió-vidék fővárosaként ismert településen, Nagykátán is. „Október 23. után minden összeköttetés megszakadt Budapesttel, teljesen magunkra maradtunk” – idézte fel a forradalom kezdetét egy 1957. februári, a Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága által írt jelentés. Az események október 26-án vettek fordulatot, ekkor kapcsolódott be a forradalomba Czakó András is, az egyetlen a járásból, aki áldozata lett a forradalom és szabadságharc leverését követő kádári megtorlásnak.

Czakó András (1928–1959)

könyvelő

Czakó András 1928. június 6-án született. Szülei földművesek voltak, de nagy gondot fordítottak fiuk taníttatására. Az elemi iskola két osztálya után négy polgári osztályt végzett el, majd kereskedelmi ismeretekből leérettségizett Budapesten 1946-ban. Ügyvédnek készült, a budapesti tudományegyetem jogi karára rögtön az érettségi után felvették. Hat félévet sikeresen teljesített, azonban osztályidegennek bélyegezték, és távoznia kellett, mivel szüleit kuláklistára tették. A Mezőgazdasági Gépértékesítő Vállalatnál helyezkedett el segédmunkásként. Nem sokkal a forradalom kitörése előtt úgy tűnt, rendeződött a helyzete, hiszen könyvelő lett a Kőbányai Sörgyárban. 1955-ben megnősült, egy kislánya született.

A vonatközlekedés szüneteltetése miatt Czakó is azok között volt, akik nem jutottak be a munkahelyükre, és bekapcsolódtak a nagykátai forradalmi eseményekbe. Október 26-ára tüntetést szerveztek, s a már korábban idézett '57-es jelentés szerint „(...) az iskolás gyermekeket szervezetten, a pedagógusok vezetésével felvonultatták tüntetni. Hazafias jelszavakkal az 1848-as emlékműre kitűzték a nemzeti színű zászlót. Ezt követően (...) kezdetét vette a Szovjetunió elleni jelszavak kiabálása, döntsük le a szovjet emlékművet, le a vörös csillaggal, ki az oroszokkal Magyarországról – mondogatták.” A tüntetés hangulatát jelentősen befolyásolta egy aznap történt tragikus haláleset: a forradalom kitörésének hírére mozgósított tápiószecsői katonai alakulat egyik járőre igazoltatás közben agyonlőtt egy fiatal nagykátai lányt. Az utólag balesetnek minősített eset hallatán a tüntetéshez egyre többen csatlakoztak, a körülbelül 1200 fős tömeg előbb ledöntötte a főtéren álló, Ivánkának csúfolt szovjet emlékművet, majd a tanácsháza iratait égette el, végül pedig a járásbíróság fogdájából kiszabadította az őrizeteseket. Megalakították a község nemzeti bizottságát, majd október 27-én a járási ideiglenes nemzeti bizottság, 28-án a járási nemzetőrség is Nagykátán jött létre. Czakó András mindhárom testületnek a tagja volt. Nemzetőrként november 5-én is a rendőrségen tartózkodott, amikor Györe László, járási tsz-szervező megjelent, hogy panaszt tegyen, amiért előző éjjel felgyújtották a szövetkezet egyik szénakazlát. A Kádár-kormány megalakulására hivatkozva távozásra szólította fel a nemzetőröket, valamint azzal fenyegetőzött, hogy ha kell, fegyvert is fog ellenük. A nemzetőrség parancsnoka Czakót és egy másik nemzetőrt, Laukó Györgyöt küldte el az állítólagos fegyver felkutatására. Györe azonban ellenállt, hogy bekísérjék, dulakodás kezdődött, Czakó önvédelemből lőtt. A fegyvere műszaki hibás volt, s nem szándékosan, de megsebesítette Györét.

Az eset azonnali kivizsgálását megakadályozta a szovjet hadsereg másnapi bevonulása, Czakó letartóztatása után pedig a körülményeket nehezen lehetett tisztázni, hiszen az eset egyetlen szemtanúja, Czakó nemzetőrtársa időközben elhunyt. A járási nemzeti bizottság a katonai beavatkozás hírére lemondott, a forradalmárok a kilátástalannak ítélték meg a helyzetüket, s nem fogtak fegyvert a szovjet páncélosok ellen. Czakó András elhagyta Nagykátát, s letartóztatásáig a Dunántúlon dolgozott.

A Pest Megyei Bíróság Mikó József vezette népbírósági tanácsa 1958. október 13-án első fokon szándékos emberölés vádjával 8 év hat hónap börtönre ítélte. A másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság Borbély János vezette népbírósági tanácsa 1959. május 21-én halálbüntetésre súlyosbította az ítéletet. A fő vádpont Czakó ellen ekkor már a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel volt, a forradalmi politikai szervezetekben és a nemzetőrségben vállalt szerepe miatt. Származását, azt, hogy osztályidegen, a bíróság súlyosbító körülményként értékelte. Czakó Andrást 1959. május 22-én kivégezték.

Forrás, felhasznált szakirodalom:

Czakó András pere. Pest Megyei Levéltár XXV. 2. b 779/1958

1956 Kézikönyve III. Megtorlás és emlékezés. A kézikönyv főszerkesztője Hegedűs B. András, a kötetet szerkesztette Kende Péter. 1956-os Intézet, Budapest, 1996.

1956 Pest megyében I. - Pest Megye Múltjából 10. Szerk.: Balázs Gábor, Borbély Rita Katalin, Kiss Anita. Pest Megyei Levéltár, Budapest, 2006.

1956 Pest megyében I. – Pest Megye Múltjából 10. Szerk.: Halász Csilla, Schramek László Péter, Tóth Judit. Pest Megyei Levéltár, Budapest, 2006.

Basa László: Az 1956-os forradalom és szabadságharc Tápió-vidéken. http://tapiokultura.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1156:az-1956-os-forradalom-es-szabadsagharc-a-tapio-videken&catid=16&Itemid=142

Böőr László: Adatok az 56-os forradalom Pest megyei történetéhez. TIT Teleki László Ismeretterjesztő Egyesület, 1997.

Eörsi László: 1956 mártírjai. 225 kivégzett felkelő. Budapest a forradalom napjaiban. Szentpétery Tibor fotóival. Rubicon-Ház, Budapest, 2006.

Szakolczai Attila: A vidék forradalma. 1956. 1956-os Intézet–Budapest Főváros Levéltára, Budapest, 2006.

A Népszabadság hírei a kivégzése napján

1959. május 22.

A Kulturális Kapcsolatok Intézetének Dorottya utcai kiállítótermében öt szovjet képzőművész kiállítása nyílt meg. (...) Mihályfi Ernő megnyitóbeszédében hangoztatta: ez a kiállítás az egyik tanúsága annak, hogy mindennapjaink része lett a szovjet művészettel való találkozás, ismerkedés ténye. (...) Az öt szovjet művész alkotásait a magyar-szovjet barátság hónap alkalmából eddig Salgótarjánban és Szegeden láthatta a közönség. (...)

A munka ünnepe

Színes magyar riportfilm a május elsejei felvonulásról a Híradó Mozi műsorán.

Levelekből röviden...

Nemrég Szovjetunióból kedves vendég érkezett szövetkezetünkbe – kezdi levelét Csótó Géza, a túrkevei Vörös Csillag Tsz. tagja. – Menyicsenko Vladimir, az egyik kolhoz gépészmérnöke járt nálunk. Tanulmányozta a gazdaságunkat, s a termelés valamint a munka jobb megszervezésére sok hasznos tanácsot adott.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Beütött a pártundor Gárdonyban

Beütött a pártundor Gárdonyban

A Fejér megyei Gárdony 2. számú egyéni választókerületében a 2024-es választáson szerzett mandátumot Dávid Zoltán (független), de a képviselő augusztus 1-jei hatállyal lemondott tisztségéről. Az időközi választáson egy jelölt indul, Tátrai Andrea Monika (A Velencei-tó Információs Társadalmáért Egyesület). A névjegyzékben több mint 1100-an szerepelnek.

Anyák egy kis csoportja most tényleg rosszul jár

Azokról van szó, akik elmúltak 40 évesek, 50 évesek nem, de „csak” két gyermekük van, azok ugyanis már elesnek az életük végéig szóló szja-mentességtől. Már azt is tudni, mennyit veszítenek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

A mesterséges intelligencia látványos fejlődése mögött egyre több fizikai eszköz dolgozik: a modellek tanításához és működtetéséhez szerverekre, speciális chipekre és hálózati berendezésekre van szükség. Ahogy a nagy technológiai vállalatok versenyeznek a nagyobb számítási kapacitásért, az új hardvergenerációk beszerzése a korábbi eszközök cseréjét is ösztönözheti. A beruházási hullám így idővel hulladékkezelési kihívássá válhat. A Nature Computational Science folyóiratban megjelent 2024-es kutatás szerint a generatív AI-hoz kapcsolódó elektronikai hulladék mennyisége 2020 és 2030 között összesen 1,2–5 millió tonnát érhet el, a technológia terjedésétől és az eszközök használati idejétől függően. Ez azonban nem eleve elkerülhetetlen szeméthegy, a működő berendezések újbóli felhasználásával, élettartamuk meghosszabbításával és alkatrészeik hasznosításával mérsékelhető a hulladékképződés. Éppen itt nyílhat üzleti lehetőség azoknak a vállalatoknak, amelyek a lecserélt hardverekben megmaradt értéket képesek visszanyerni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×