Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Nagy vízdíjemelésre lenne szükség, de próbálják elkerülni

Nagy vízdíjemelésre lenne szükség, de próbálják elkerülni

Jelenleg nincs fedezet arra, hogy a Magyar Víziközmű Szövetség dolgozóinak egységesen emelkedjen a fizetése 2017-ben és 2018-ban - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Magyar Víziközmű Szövetség elnöke.

Egyre öregebb infrastruktúrán egyre kevesebb pénzből és egyre kevesebb emberrel kell működtetni a vízközmű-szolgáltatást - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Kurdi Viktor, a Magyar Víziközmű Szövetség elnöke.

 “Küzdeni kell a munkaerő-megtartó képességünk fenntartásáért,

egyre több szakemberünk hagyja el az országot, vagy más, olyan szektorokba megy, ahol nagyobb jövedelmet vár. Ebből következik az is, hogy már amikor az iskolák toboroznak, érezhető, hogy csökken a fiatalok érdeklődése a vízműves szakmák iránt. Ez baj, a jövőre nézve egyre nagyobb kockázatot hordoz.”

Egyre több olyan eset történhet, amelyeket a rekonstrukciók és a pótlások hiányára lehet visszavezetni - jelezte Kurdi Viktor.

„Reméljük, idáig nem fogunk eljutni, de az is előfordulhat, hogy nem lesz ember, aki működtesse a rendszereket.  Egy téli csőtörésnél például olyan kedvezőtlen munkakörülmények vannak, amelynek bevállalására nehéz embert találni, ahogy a csatorna másik oldalán, a duguláselhárítás területén is ez a jellemző."

Kurdi Viktor kiemelte, hogy jelenleg nincs fedezet arra, hogy a Magyar Víziközmű Szövetség dolgozóinak egységesen emelkedjen a fizetése 2017-ben és 2018-ban.

„A 2010-es vízműves és a nemzetgazdasági átlagfizetést, valamint a 2016-osat összehasonlítva azt látjuk, hogy negyvenezer forint/fő/hó különbség alakult ki. Ezt a munkatársak a hat év során szép lassan érezték meg, hozzászoktak. A kormány – nagyon helyesen – emelte a minimálbért, meghatározta az új garantált bérminimumot, ezáltal elindult egy bérfejlesztési spirál. Csak azzal, hogy az alsó fizetési kategóriában lévő munkatársak bére emelkedik, azzal kéne járnia, hogy a fölötte lévő kategóriák is tudjanak egyet-egyet előrelépni, 2017-ben és majd 2018-ban is, de jelenleg erre nincs meg a fedezet.”

A Magyar Víziközmű Szövetség elnöke arról is beszélt, hogy éves szinten mennyi pénz kellene a megfelelő színvonal fenntartására.

„Körülbelül 90 milliárd forint/év az a forrás, amire az ágazatnak szüksége lenne, hogy meginduljon a fenntarthatóság felé.”

Kurdi Viktor hozzátette: a fogyasztóknak 30 százalékkal kellene többet fizetniük, de a szövetség olyan javaslatokon dolgozik, amelyek nem okoznak díjemelést.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×