Idén megduplázták a praxispályázatokra szánt összeget, de egyelőre úgy tűnik, hogy milliókért sem kelendők az üres helyek – közli a Világgazdaság. A rendelkezésre álló keret több mint 1 milliárd forint. Március óta lehet pályázni arra a több mint 500 helyre, ahol évek óta nincs háziorvos vagy fogorvos, ám eddig csak 46 pályázat érkezett be.

Szeptembertől 15, majd januártól újabb 15 százalékkal emelkedik a vízügyi igazgatóságokon dolgozók bére – tudta meg a Magyar Idők. A következő napokban az emelés differenciálásáról döntenek, valamint arról, hogy demonstrálnak-e a munkavállalók a közszolgákkal közösen. Ugyanakkor a szakszervezetek szerint a Magyar Államkincstár dolgozói, valamint a vízügy munkavállalóinak bérrendezését követően hamarosan a felzárkóztatásból eddig kimaradt közalkalmazottak és köztisztviselők fizetése is rendeződhet.

A Magyar Nemzetben arról olvashatnak, hogy siralmas a képzőművészeti egyetem állapota, a főépület jó ideje „kifeketéllik” a korábban felújított Andrássy úti épületek közül, de lepotyognak lassan Lotz Károly falfestményei is. Csanádi Judit rektor a lapnak nyilatkozva úgy látta, hogy az intézményt nem csak az egyetemfelújítási hullám éri el lassabban, hanem évtizedek óta alul volt finanszírozva.

A Portfolio arról ír, hogy ötszörös áron rendezi Magyarország a pénteken kezdődő vizes vb-t. Az esemény szervezőit eddig is sok kritika érte a több mint 130 milliárd forintra emelkedett költségek miatt, ám a portál szerint mindez azért is érdekes, mert Mexikó azért lépett vissza a szervezéstől, mert már a 100 millió dolláros, tehát mintegy 27 milliárd forintos költségeket is sokallta.

A napi.hu-n Magyarország élelmiszermérlegéről olvashatnak, vagyis arról, hogy mennyit és mit esznek és isznak a magyarok. A legfrissebb adatok alapján csökkent hazánkban a szeszfogyasztás, húsból viszont több fogy.

A Pénzcentrum.hu arra emlékezteti olvasóit, hogy július 16-án lesz az úgynevezett bruttónap, vagyis az adószabadság napja Magyarországon, a számítások szerint ugyanis a magyar keresők éves fizetésének januártól e napig megkeresett hányada csupán az államkasszát vastagítja. Nagyrészt azért csak ilyen későre teszik a számítások e fordulópontot, mert Magyarországon az uniós átlagnál jóval magasabbak a munkabéreket sújtó terhek.