Infostart.hu
eur:
382.18
usd:
327.96
bux:
109218.56
2025. december 5. péntek Vilma

Sokan nem értik az egészségügyi információkat

Csekély a magyarok többségének egészségértési képessége - derül ki egy friss uniós felmérésből. A nyolc országban készített kutatásban Magyarország az utolsó előtti helyen szerepel. Az adatokból az látszik, hogy minden ötödik magyar lakosnak problémás eligazodnia az egészségügyi információk között.

Az egészségértés azt jelenti, hogy az egyén képes az egészségével, betegségekkel kapcsolatos információkat megérteni, azokat helyesen értékelni és a saját életében megfelelőképpen alkalmazni – magyarázta meg a fogalmat a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének orvosi kommunikációoktatási vezetője.

A közelmúltban zajlott Magyarországon egy olyan kutatás, amelyben felmérték a hazai emberek egészségértési képességét.

„Sajnos a vizsgálat nagyon lehangoló eredményt hozott. Magyarországon az emberek több mint felének korlátozott az egészségértése: minden ötödik embernek elégtelen, minden harmadik embernek pedig problematikus volt az egészségértése”

- közölte Pilling János.

Kifejtette: ez azt jelenti, hogy az emberek nem megfelelőképpen tudnak eligazodni az egészségügyi információk világában, nem tudják ezeket megfelelőképpen érteni és nem tudják a saját életükben alkalmazni ezeket”.

Közölte: a betegtájékoztatás és a betegoktatás az egészségértés egy tág fogalmának a része, de nem csupán ezt jelenti. Azt is jelenti, hogy az embernek milyen az iskolázottsága, és ennek alapján mennyire képes megérteni az információkat.

„Tehát valójában egy kétirányú kapcsolatról beszélünk: nemcsak arról, hogy mennyire tudnak jól átadni információkat, hanem arról is, hogy az emberek mennyire képesek befogadni, megérteni egészségügyi információkat” - összegezte a vezető.

A vizsgálatban egy ötfokú skálán kellett értékelnie a megkérdezettnek azt, hogy mennyire nehéz megértenie azt, hogy mit mond neki az orvos, mennyire nehéz megértenie a gyógyszereihez tartozó betegtájékoztatókat, mennyire nehéz eldöntenie azt, hogy mikor kell mentőt hívnia.

„Magyarországon a lakosságnak a 19 százaléka elégtelen egészségértéssel rendelkezik, 33 százaléka problémás, 38 százaléka elégséges, 10 százaléka pedig kitűnő egészségértésű” - közölte az eredményeket a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének orvosi kommunikációoktatási vezetője.

„Magyarországon például nagyon sok szülő használ borostyánnyakláncot annak érdekében, hogy a gyermekének a fogzási fájdalmát csökkentse. Természetesen a borostyánnyakláncnak semmiféle ilyen hatása nincsen. Az, hogy a 21. században emberek képesek ilyen teljesen tudománytalan dolgokat művelni, ez nem a betegtájékoztatás hiányossága, hanem az egyéneknek, az embereknek a hiányossága, hogy nem képesek megfelelőképpen tájékozódni egészségügyi kérdésekben, és nem képesek megfelelőképpen értelmezni azokat az információkat, amelyekkel találkoznak” - véli Pilling János.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

A szuperkomputer nem bízik Lionel Messiben? Este sorsolás!

Pénteken, magyar idő szerint 18 órától rendezik a washingtoni John F. Kennedy Centerben a 2026-os labdarúgó-világbajnokság sorsolását. Az Opta elemző cég elkészítette esélylatolgatását: kiderült, matematikai képletek alapján mely válogatottak számítanak favoritnak. Ennek alapján (is) nagy biztonsággal megállapítható: európai vagy dél-amerikai győztest avatnak majd.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.05. péntek, 18:00
Bódis László
a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója
Ez lehet a magyar gazdaság új kitöréspontja

Ez lehet a magyar gazdaság új kitöréspontja

A magyar gazdaság egyik nagy lehetősége, ha az egyetemeken és kutatóintézetekben születő tudományos eredményekre épülő innovatív technológiákat sikerrel viszik piacra deep tech vállalkozások. Ebben a műsorban kiderül, hogy mit takar ez az elnevezés és hogyan tudnak az élettudományi vagy AI-alapú fejlesztések áttörni a globális piacon. Szó volt arról is, hogy Magyarországon milyen oktatási és finanszírozási programok segítik a tudományos eredményekből kinövő technológiai cégeket, miért vonzza Magyarország a nemzetközi nagyvállalatok K+F központjait, milyen szerepe van az egyetemeknek ebben a folyamatban és miért fontos a KKV-k számára is, hogy innovatívvá váljanak. Vendégünk volt Bódis László, innovációért felelős helyettes államtitkár, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×