eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Kiírták a komáromi Duna-híd építésére szóló közbeszerzést

Megjelent az új Duna-híd kivitelezésre kiírt közbeszerzési felhívás. Eredményes eljárás esetén a nyertes kivitelezővel 2016 decemberében szerződést kötnek és a munkálatok 2017 elején megkezdődhetnek - közölte a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kedden az MTI-vel.

A társaság tájékoztatása szerint az új Duna-híd a meglévő vasúti hídtól 170 méterrel nyugatra épül meg. Az átkelőn kétszer egy sávos főút, valamint kerékpárút és gyalogos járda vezet át. A létesítmény és a hozzá kapcsolódó útszakaszok forgalomba helyezése 2019 őszére várható.

Az új Duna-híd megnyitása és a megépült Komárom déli elkerülő út jelentős tranzit forgalmat vezethet le az országhatár irányából. Az új híd forgalomba helyezése után a teherforgalom az M1-es autópályától települések érintése nélkül érheti el a szlovák határt, így mérséklődik a zaj- és környezeti szennyezés.

Jelenleg a kamionok korlátozás nélkül Vámosszabadi felől 53, míg Parassapuszta felől 180 kilométeres kerülővel haladhatnak át a magyar és szlovák határon.

A híd teljes hossza 600 méter, melyből a fő nyílás 252 méteres. A hídszerkezet egypilonos, ferdekábeles, A híd öt nyílásból áll, melyek közül három a meder felett, kettő pedig a szlovák oldali ártéren található. A közvilágítás mellett a pilon és kábelek díszkivilágítást kapnak.

A tervezett komáromi hídhoz hasonló felfüggesztett, egy oldalas híd csak Kanadában található. A pozsonyi Apollo híd után ez lesz Szlovákia második legnagyobb hídja. A műtárgy 117 méterre magasodik majd a Duna fölé, a tartócölöpök 30-40 méter mélyen nyúlnak a földbe.

Magyarország és Szlovákia közös pályázatot nyújtott be a híd és a hozzá csatlakozó útszakaszok uniós forrásból történő megvalósítására. A beruházás koordinátora Magyarország.

A fejlesztés a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a szlovák Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium megbízásából a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. és a Slovenska správa ciest (SSC) Szlovák Közútkezelő Társaság beruházásában valósul meg, 85 százalék uniós és 15 százalék hazai forrás felhasználásával.

Az SSC korábban közölte, hogy 2016 szeptember végén megkezdik a szlovák oldal kivitelezési munkálatait. A társaság tájékoztatása szerint a beruházás teljes költsége 117 millió euró. Az Európai Unió a beruházáshoz Magyarországnak 52,2 millió, míg Szlovákiának 47,6 millió euró támogatást biztosít.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×