eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita

Csak negyedszázad múlva derülhet ki a Seuso-kincsek titka - lapszemle

A Magyar Nemzet információi szerint 2043-ig titkosították a seuso aktákat.

A Népszabadság arról ír, hogy legalább háromezer fa már most hiányzik a fővárosból, ám pótlásuk helyett még egyszer ennyit vághatnak ki hamarosan, ha megvalósulnak a kormány tervei. A zöld szervezetek demonstrációira készülnek, hogy felhívják a figyelmet a kormány terveire.

A Magyar Nemzet információi szerint 2043-ig titkosították a seuso aktákat. A római leletegyüttes egy részét két éve szerezte vissza a miniszterelnökséget vezető miniszter. A lap úgy tudja, hogy a miniszterelnökség jelenleg is tárgyalásokat folytat arról, hogy a 15 darabból álló késő ókori műkincsegyüttes hiányzó darabjai is Magyarország kerüljenek.

A Magyar Idők szerint még az ősszel megjelenhet a közepes élelmiszeripari feldolgozók fejlesztéseit célzó európai uniós pályázat. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból mintegy 100 milliárd forintos kerettel tervezett felhívás részleteiről szóló egyeztetések a napokban zárulhatnak a Nemzetgazdasági Minisztérium és az érintett szakmai szervezetek között.

A Magyar Idők információi szerint egyelőre nem okoz az utasok számára is érzékelhető problémát a munkaerőhiány a budapesti tömegközlekedésben, azonban folyamatosan várja a munkavállalók jelentkezését mind a BKV, mind a Volánbusz. A BKV-hoz tartozó vasúti területen a legnagyobb a hiány területen, tehát HÉV- és villamosvezetőkből van hiány, jelenleg 111 betöltésre váró álláshely van. A közlekedési társaság közlése szerint busz- és trolivezetőkből megfelelő a létszám, azonban a tanulók felvétele itt is folyamatos.

A Népszabadság arról ír, hogy még mindig nem indult per a II. világháborúban a Fővárosi Képtárból eltulajdonított Ferenczy-festmény visszaszerzéséért. A kép tavaly feltűnt Budapesten egy árverésen, a festmény akkor ügyvédi letétbe került később pedig védetté nyilvánították. A keresetlevél már a bíróságon van de a tárgyalás napja még nincs kitűzve.

A Magyar Nemzet szerint korrupció gyanúja miatt májusban az Európai Bizottság elindította a kötelezettségszegési eljárást előkészületeit a Budapest-Belgrád vasútvonal kínai fejlesztésével összefüggésben. Az 550 milliárdosra becsült beruházás megtérülése szakértők szerint erősen vitatható, ráadásul a kormány tíz évre titkosította a projektről készült megvalósíthatósági tanulmányt.

A portfolio arról ír, hogy Magyarországon hiába van sok elektromos töltőállomás részben az állami ösztönzés hiánya miatt, az elmúlt években hazánk lemaradt Észak- és Nyugat-Európához képest. Ezen a helyzeten kíván most változtatni a kormány, csütörtöktől ugyanis milliós támogatást nyerhetnek az önkormányzatok töltőállomások létesítésére.

A pénzcentrum szerint 2021. január 1-től kizárólag közel nulla energiaigényű épületek létesíthetők. Az uniós tagállamokra kötelezően érvényes EU-direktíva minden épülettípusra kiterjed, sőt, közintézményeket 2018-tól már csak ezen előírás szerint lehet létesíteni.

A Napi. hu információi szerint csak a fővárosi önkormányzat 1,5 milliárd forintos bevételhez jutott a fővárosi parkolásüzemeltetésből, ám ez csak a jéghegy csúcsa, ugyanis a főváros a budapesti parkolóhelyek tizedét sem birtokolja, a nagy pénz a kerületeknél csapódik le. Nagy különbségek vannak a kerületek között abból a szempontból is, hogy mennyi költséget érvényesítenek a főváros felé.

Címlapról ajánljuk
Versenyfutás az idővel: hat napja semmi nyoma az eltűnt autista német kisfiúnak

Versenyfutás az idővel: hat napja semmi nyoma az eltűnt autista német kisfiúnak

A hét eleje a különböző mentőszolgálatok több száz tagja keresi a hétfő este az alsó--szászországi Bremervördében eltűnt hatéves kisfiút. A rendkívüli erőkkel l folyó kutatást nehezíti, hogy a hatéves Arian autista. Ez az oka annak, hogy a felkutatására a hatóságok a legkülönbözőbb eszközöket vetik be, és az autizmus szakértőivel is konzultálnak. Szombat délutánig azonban még semmi eredmény nélkül, de nem adták fel a reményt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Hamarosan örökké élhetünk?

Hamarosan örökké élhetünk?

Egy furcsa és stagnáló társadalomhoz vezetne, ha az emberek még 120 évesen is élnének – véli Venki Ramakrishnan, Nobel-díjas molekuláris biológus. A „Miért halunk meg: Az öregedés új tudománya és a halhatatlanság keresése” című könyv szerzője szerint ráadásul irreális elképzelése az, hogy halálunkig megmaradnak szellemi képességeink. Ezért is int óvatosságra a biológiai törvényekkel dacoló öregedéskutatásokkal kapcsolatban, amelyekből egyre több indul, és nemcsak a technológiai fejlődés adta lehetőségek miatt. Azért is, mert a világ legnagyobb részén egyre nő a várható élettartam, aminek egészen a gazdasági és társadalmi következményei lesznek. Nem a lehető leghosszabb élet tehát a legfontosabb célja ezeknek a kutatásoknak, hanem lehető leghosszabb viszonylagos egészségben eltöltött élet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×