Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor

Az apa vagy az anya erőszakosabb a családban?

Rossz üzenete van az Unicef kampányának - mondta az InfoRádiónak Léder László pszichológus. A szakember szerint a családon belüli erőszak nem köthető nemhez.

Az az üzenet, hogy „apa veri a családot”, tarthatatlan és nem védhető – jelentette ki Léder László. A pszichológus hozzátette, van egy öröklött közvélekedés, ami slágerszerűen megjelenik a közbeszédben, de ez pszichológiailag nem bizonyítható. A nemzetközi kutatások egyértelműen megkérdőjelezik azt, hogy a családon belüli erőszak köthető nemhez, tehát ez káros és fals üzenet.

Léder László megerősítette, hogy a lelki terror bár nem mérhető, mély nyomot hagy a gyerekekben.

„Ez általában csak hosszú idő után a segítőnél jelenik meg. Sokszor az érintettek sem fogalmazzák meg. Sok formája van: a legegyszerűbb a megalázás, a lélektani sarokba szorítás, az értékek megkérdőjelezése, ezek gyakoribbak is, mint a fizikai erőszak, sőt sokszor az mindezek következménye, összefonódnak” - mondta a pszichológus.

„Sokszor ez munkahelyi probléma is, sok a kiszolgáltatott ember, aki megéli, hogy terrorizálják. Ennek vannak fokozatai: elveszik a szabad döntési jogát, kiszolgáltatott helyzetbe hozzák, esetleg zsarolják, folyamatosan negatív színben tüntetik fel” - sorolta Léder László.

A rossz kampány is arra lehet tanulság, hogy muszáj tudomásul vennünk, hogy ez nem férfi és nő kérdése, hanem személyiségé. A sztereotípiák szerint a férfi erőszakosabb, a lelki terrort pedig a nők alkalmazzák inkább, mindkettő fals elképzelés – hangsúlyozta a pszichológus.

Nem apaellenes az Unicef kampánya - véli a Beszélj róla! portál alapítója. A portált azért hozták létre, hogy őszintén beszéljenek a gyermekkori szexuális abúzusról. Pócs Balázs az InfoRádiónak elmondta: a nemzetközi statisztikák szerint is a gyermekkori szexuális erőszak elkövetői többségükben férfiak.

Az UNICEF a napokban jelentette meg provokatív kampányfilmjét, amelyben arra hívják fel a figyelmet, hogy mit tegyen egy gyerek, ha történetesen édesapja bántalmazná őt. A videóval kapcsolatban Gombos Bernadett gyermekpszichológus és Szaniszló Csaba, az Apák az Igazságért Egyesület vezetője is megszólalt. Valamennyi interjút megtalálnak cikkünk mellékletében. 

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×