Palkovics László elmondta: a program célja, hogy Magyarországon, a régión belül egyre inkább az innovációra, a kutatásra helyezzék a hangsúlyt. Emellett vonzóvá szeretnék tenni a tudományos életpályát és erősítenék a tudományos utánpótlást is.

Kifejtette: a keretből az alapszakos, mesterszakos, doktori képzésben részt vevő hallgatók mellett doktorjelölteket és 40 év alatti fiatal kutatókat támogatnak. Éves szinten ezer hallgató számára biztosítanának a tervek szerint ösztöndíjat. Az ösztöndíj havi összege 75 ezer forinttól 350 ezer forintig terjed - közölte.

Az ösztöndíjpályázatokat 2016 tavaszán hirdetik meg, a kedvezményezett időszak a 2016/2017-es tanév őszi félévében indul. A tanévenként, megfelelő feltételek teljesülése esetén meghosszabbítható ösztöndíjpályázatok időtartama a hallgatók esetén egységesen 10 hónap.

A program részeként az új ösztöndíjast befogadó intézmény az ösztöndíjak után kutatási, rezsitámogatásra jogosult. Az ösztöndíj 40 százalékát kitevő összegre az a felsőoktatási intézmény lesz jogosult kutatási infrastrukturális rezsiköltség-térítés jogcímen, amelyben a kutatói ösztöndíjas hallgató a tanulmányait végzi.

Utalt arra: a program előzménye az uniós társfinanszírozással működtetett Nemzeti Kiválóság Program volt, amely 2015-ben zárult.

Palkovics László szólt arról is, hogy az intézményi kiválósági támogatásra 9,85 milliárdot fordítanak idén, és ez jövőre beépül a költségvetésbe.

Az oktatási államtitkár felidézte az eddigi kormányzati intézkedéseket is, és kitért arra, hogy a doktori képzés minőségének emelése és a fokozatszerzési arány javítása érdekében a doktori képzés rendszere a 2016/2017-es tanévtől 2+2 évessé válik. A doktoranduszok ösztöndíja is emelkedik, az első két évben 140 ezer forintra, a második két évben 180 ezer forintra nő.

Emlékeztetett: a kormány 2015 novemberében döntött a felsőoktatásban dolgozók bérrendezéséről is, amelynek alapján három lépcsőben minden oktató, kutató, tanár garantált illetményminimuma emelkedik.

A béremelés átlagosan 15 százalékos volt idén januártól, ezt jövőre és 2018-ban egy újabb 5-5 százalékos növekedés követi.

A bérrendezés mintegy 15 ezer oktatót és ezen belül mintegy 1600 kutatót érint.

Sándorné Kriszt Éva, a Magyar Rektori Konferencia társelnöke üdvözölte a programot, és külön kiemelte, hogy az minden tudományterületet érint. Fontos elemnek nevezte, hogy az alapképzéstől a doktori képzésig, a fiatal kutatókon át a teljes vertikumot lefedi a kezdeményezés. Kitért arra is: az a cél, hogy a tehetséges hallgatók megtartásával az oktatói utánpótlást biztosítsák.

Szintén célként jelölte meg, hogy minél inkább megismerjék a hallgatók a programot, minél több pályázó legyen és minél nagyobb legyen a bázis.

Szél Ágoston, a Semmelweis Egyetem rektora azt mondta, a haszonélvezői szeretnének lenni a programnak. Az egyetem alapvető feladata, hogy a hallgatói számára rendelkezésre bocsássa azt a tudást, amellyel később a hivatásukat tudják gyakorolni, és hogy biztosítsák az oktatói-kutatói utánpótlást is. Egy ilyen program ez utóbbit is szolgálhatja - közölte.