eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Kövér László: Svájc stratégia partnere Magyarországnak

Magyarország számára nagyon fontos stratégiai partnerként jellemezte Svájcot Kövér László, az Országgyűlés elnöke, miután szerdán a Parlamentben fogadta a hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó Christa Markwaldert, a Svájci Nemzetgyűlés elnökét.

A megbeszélés után a magyar házelnök újságíróknak azt hangsúlyozta: Svájc - dacára annak, hogy nem tagja az Európai Uniónak - Magyarország számára egy nagyon fontos stratégiai partner mind a kereskedelmi kapcsolatokban, mint a befektetéseket tekintve, és a politikai kapcsolatok terén sem "semleges".

Kövér László pragmatikus és kompromisszumos megoldást szorgalmazott azzal kapcsolatban, hogy egy népszavazás a svájci kormány számára kötelezővé tette a bevándorlás korlátozásáról szóló törvény beterjesztését a svájci parlament elé, ez azonban szembemegy az európai uniós polgárok szabad mozgására vonatkozó alapelvvel.

Hangsúlyozta: szeretnék, ha nem csorbulna a munkavállaláshoz, illetve a szabad mozgáshoz való szabadsága annak a mintegy 20 ezer magyar állampolgárnak, akik Svájcban dolgoznak.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy egy olyan ország esetében, ahol a 20-25 százalékot is eléri a bevándorló gyökerű népesség aránya, érthető, hogy még az európai kultúrából érkező bevándorlók integrálása is komoly feladat, és "különböző érzékenységeket vet fel" a tősgyökeres svájci lakosság számára. Kövér László szerint ezért kölcsönös empátiát igénylő tárgyalássorozatra van szükség a brüsszeli bizottság és Svájc között. Magyarország abban érdekelt, hogy olyan megállapodással zárják le a vitát, amely továbbra is a lehetővé teszi, hogy Svájc építő módon részese legyen az európai gazdasági és kulturális közösségnek - jelentette ki a házelnök, aki szerint Svájcra Magyarországnak és a Európai Uniónak is szüksége van, és ezt fordítva is igaz.

Christa Markwalder arról számolt be, hogy Magyarország és Svájc között a gazdasági kapcsolatok növekedőben vannak, sok svájci cég dolgozik itt, így a kétoldalú kapcsolatok témájában szó esett a gazdasági együttműködés feltételeinek javításáról, az uniós kihívások témájában pedig migrációs kérdésekről is.

A Svájci Nemzetgyűlés elnöke kiemelte: 1956-ban Svájc mintegy 20 ezer magyar menekültet fogadott be, akik most is ott élnek, így szó volt a megbeszélésen a magyar gyökerű svájci fiatalok magyarországi egyetemi tanulmányainak lehetőségéről is.

Hangsúlyozta: Svájc a schengeni övezetnek tagja, de az Európai Uniónak nem, ennek ellenére szerepet vállalt az EU bővítése során, anyagilag támogatta a csatlakozó országokat, így Magyarországot is.

Kövér László hozzátette: a delegáció csütörtökön egy ilyen Svájc által támogatott projektet - katasztrófavédelmi mozgó labort - tekint meg, illetve találkozik a Magyarországon mintegy 40 ezer embernek munkát adó svájci vállalatok képviselőivel.

A delegáció kedden Keszthelyen a Balaton és a Genfi-tó közötti regionális partnerség tapasztalatairól tájékozódott.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×