"Olyan kép él rólunk, hogy a nyugat-balkáni országok, a magyarok, a horvátok, a szlovénok, nem is beszélve a még lentebb levőkről, lökdösik egymást, egymással szemben építenek kerítéseket. Tehát ezek a magukat védő kis gyenge nyugat-balkániak próbálkoznak, ezt a képet látom, amiben nem látok különösebb veszélyt vagy a magyar megítélésre jobban dehonesztálót, mint néhány hónapja" - mondta Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpont igazgatója.

Tálas Péter szerint Magyarország számára változást hoztak a menekültválságban az elmúlt hónapok, mert a kerítéssel a kormány betartotta ígéretét, és kevesebb menekült érkezik. Mint mondta: "Abból a szempontból nem változott a kép, hogy Európában továbbra is hihetetlen tanácstalanság és bénázás folyik. Az előrejelzések azt mutatják, hogy jövőre is jönnek bevándorlók és valószínűleg még többen is fognak jönni, ilyen értelemben Európa egy helyben topog."

Tálas Péter hozzátette: a török és görög határt Európa továbbra sem tudja megvédeni és a szíriai események is csak további bonyodalmakat jelentenek. Tamás Pál szerint Európa kitalálta ugyan, hogy szeretne bevándorló kontinens lenni a legjobb képzett munkaerő számára, ez azonban nem ilyen egyszerű.

"Visszaesett az európai ipar munkaerő-szükséglete. Amikor a németek behozták a törököket az ötvenes években, akkor még létezett gyáripar, sok ezer emberkézre volt szükség, például egy autó összeszereléséhez vagy földalatti munkához. Ezek a munkák Európában megszűnnek, leépülnek. Európa programozókat szeretne, nem munkanélkülieket" - hangsúlyozta Tamás Pál, az MTA Szociológiai Intézet kutatóprofesszora.

Hozzátette: a menekültek jelentős része nem rendelkezik papírokkal, így sok esetben az sem bizonyítható, ha valakinek diplomája van.

Magyarországon a többség úgy utasítja el a menekülteket, hogy nem is találkozik velük - fűzte hozzá Tálas Péter, aki úgy vélte: "Az Európai Uniónak a migráns- és menekültkérdésben államként kellene funkcionálni, különben nem fogja tudni megoldani. Önmagában az nem megoldás, hogy Magyarország körbekeríti magát a schengeni határokon".

Tálas Péter szerint az Európai Uniónak először meg kellene fogalmaznia egy közös álláspontot: "Tulajdonképpen mit akarunk és hogyan állunk a bevándorlókhoz? Hajlandók vagyunk-e áldozni arra, hogy a hullámot megfogjuk? Az egyik legfontosabb kérdés, hogy tudunk-e kezdeni valamit azokkal a konfliktusokkal, ami miatt idejönnek?"

Tamás Pál, az MTA Szociológiai Intézet kutatóprofesszora szerint a közel-keleti konfliktusok nagyon eltérőek, jelentős részük a nemzetállamokon belül robban ki.

A kutatóprofesszor úgy fogalmazott: "Ugyanazok a közel-keleti bevándorlók másképp működnek például Svédországban, ahol kidolgozott technikák és tapasztalatok léteznek. A stockholmi újságokban 10-12 oldal nemzetközi anyag van, egy átlagos svéd sokat tud a világról. Egy magyar napilapban, még egy elit politikai napilapban is, ez mindössze 2-3 oldal. Következésképpen a magyar közvélemény nem tud semmit a világról. Keveset tudunk, tehát könnyű megijeszteni minket."

Tálas Péter hozzátette: a kelet-közép európai országok az elmúlt 25 évben sem nagyon találkoztak közel-keleti bevándorlókkal. "Nem is ismerjük őket, ezért én rendkívül óvatosan kezelem azokat a véleményeket, amelyek Magyarországon elhangzanak azzal kapcsolatban, hogy nem lehet integrálni őket a társadalomba, hiszen nekünk ilyen tapasztalatunk nincsen" - hangsúlyozta.

Tálas Péter szerint fontos a kommunikáció, hogy a magyarok megismerjék a másik kultúrából, nagyon eltérő vallással rendelkező menekülteket, és megbarátkozzanak velük.