Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

Egyiptomban a forradalom előtti idők visszatérésére számítanak a választások

Egyiptomban sokan a 2011-es forradalom előtti idők visszatérésére számítanak az ország második szabad parlamenti választása után, amely a hétvégén az emberek feltűnő érdektelensége mellett kezdődik meg.

"Megértem az emberek, főleg a fiatalok passzivitását" - mondta az MTI-nek az alexandriai Muharram Bek választókörzet egyik független jelöltje. A nem hivatalos előrejelzések szerint várható, történelmi mélységű részvételi arányt Haiszam al-Haríri a "rossz politikai klímával" magyarázta, kiemelve azok kiábrándultságát, akik a Mubarak-érának véget vető 2011-es felkelést, majd az iszlamista elnök, Mohamed Murszi 2013-as megbuktatásához vezető tömeges tüntetéseket támogatták.

"A helyi sajtó (a 2013-as hatalomváltás óta) hadjáratot folytat minden olyan fiatal aktivista vagy közéleti személyiség ellen, aki a januári forradalomban részt vett" - jelentette ki a politikus, akinek apja, Abu al-Izz al-Haríri a Murszi által megnyert 2012-es elnökválasztás egyik indulója volt.

A bejrúti székhelyű agytröszt, a Carnegie Middle East Center szakértője, Georges Fahmi szerint az egyiptomiak érdektelenségének egy másik oka az, hogy a 2011-es választások nyertesét, a Murszi mögött álló Muzulmán Testvériséget "eltüntették a színről". "Az iszlamista szervezet szavazói számára jelenleg nincs valós alternatíva" - mondta.

Fahmi hangsúlyozta, hogy a testvériség sok híve már Murszi elnöksége alatt elpártolt mellőle, vagy azért mert csalódtak a rezsim gazdasági és politikai teljesítményében, vagy mert nem tartották azt "elég iszlamistának".

A jelenlegi elnök, Abdel-Fattáh esz-Szíszi által - akkor még hadsereg-főparancsnokként - levezényelt hatalomváltást véres zavargások követték, amelyek során a biztonsági erők Mursziék több mint ezer támogatójával végeztek. Az azóta betiltott Muzulmán Testvériség vezetőinek nagy része rács mögött van vagy külföldre menekült.

"A testvériség akkori hívei közül sokan elvesztették hitüket a pártokban. Ezek az emberek hátat fordítottak a politikának, és visszatértek a mecsetekbe. Vannak akik az iszlám tanainak hirdetésére szorítkoznak, de azóta sok fiatal hajlik az erőszakos fellépés felé, vagy már csatlakozott is valamelyik dzsihadista csoporthoz" - mondta Georges Fahmi.

A szakértő szemében a jelenlegi mezőny egyetlen iszlamista pártja, a konzervatív szalafista irányzatot követő an-Núr sok potenciális szavazója szemében eljátszotta hitelességét, mert nyíltan Szíszi mellé állt Murszi elmozdításakor, és azóta is hűen támogatja az államfőt. "Az an-Núr csak annak köszönheti létezését, hogy így a jelenlegi rezsim erőszakos fellépése nem tűnik az iszlám elleni háborúnak" - mutatott rá Fahmi.

Az új választási törvények szerint az 596 parlamenti mandátum 75 százalékát egyéni képviselők töltik majd be, s mindössze 20 százalék oszlik meg a különböző pártkoalíciók listái között. A rendeletek bírálói arra figyelmeztettek, hogy ezek által újból a nagyrészt törzsi struktúrájú társadalom régi elitje, az egyes választókörzetekben hatalommal bíró nagycsaládok tagjai kerülnek a parlamentbe.

Megfigyelők szerint az egyéni indulók fele tagja volt Mubarak 2011-ben feloszlatott Nemzeti Demokratikus Pártjának (NDP), amelynek funkcionáriusai egyébként a legtöbb választási listán is megjelennek.

A Kairói Amerikai Egyetem politológusa, Musztafa Kámel szerint a helyi nagycsaládok állította jelöltek hagyományosan az éppen hatalmon lévő politikai erő mögé állnak, mindenfajta ideológiai elkötelezettség nélkül. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a központi és helyi hatalmak közti viszony kölcsönös érdekeken alapszik. "Ezek mögött az emberek mögött befolyásos családok állnak, és mindenki ismeri őket a körzetükben. Ennek megfelelően a hatalomra törekvő pártok mindent megtesznek annak érdekében, hogy megszerezzék őket" - mondta.

Szíszi eddig elnöki rendeletekkel vezette az országot, amelyeket egy működő parlament ellensúlya nélkül hozhatott meg, ugyanis a törvényhozást a legfelsőbb bíróság még 2012-ben feloszlatta. Kámel szerint az előre láthatóan még decemberben összeülő új parlament sem fog "komoly kihívást jelenteni az államfő számára, hiszen a vezető koalíciók, valamint az esélyes egyéni jelöltek legtöbbje már biztosította őt feltétlen támogatásáról."

"Egyesek közülük már jelezték, prioritási listájukon legfelül áll a (tavaly hatályba lépett) alkotmány módosítása, azért, hogy saját hatáskörük megnyirbálása árán több hatalomhoz juttassák az államfőt. Ezen módosításoknak köszönhetően például nem kellene a parlament jóváhagyása ahhoz, hogy Szíszi megváljon egy minisztertől, vagy akár a kormányfőtől" - mondta Kámel, annak ellenére, hogy az államfő tíz napja cáfolta az alaptörvény tervezett módosításáról szóló híreket.

A voksolással teljesül az iszlamista rezsim megdöntésekor Szíszi által bejelentett politikai útiterv harmadik, és egyben utolsó szakasza. Az észak-afrikai ország tizennégy kormányzóságában október 18-án és 19-én, a másik tizenháromban pedig november 22-én és 23-án tartanak parlamenti választásokat.

Címlapról ajánljuk
Beütött a pártundor Gárdonyban

Beütött a pártundor Gárdonyban

A Fejér megyei Gárdony 2. számú egyéni választókerületében a 2024-es választáson szerzett mandátumot Dávid Zoltán (független), de a képviselő augusztus 1-jei hatállyal lemondott tisztségéről. Az időközi választáson egy jelölt indul, Tátrai Andrea Monika (A Velencei-tó Információs Társadalmáért Egyesület). A névjegyzékben több mint 1100-an szerepelnek.

Anyák egy kis csoportja most tényleg rosszul jár

Azokról van szó, akik elmúltak 40 évesek, 50 évesek nem, de „csak” két gyermekük van, azok ugyanis már elesnek az életük végéig szóló szja-mentességtől. Már azt is tudni, mennyit veszítenek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

A mesterséges intelligencia látványos fejlődése mögött egyre több fizikai eszköz dolgozik: a modellek tanításához és működtetéséhez szerverekre, speciális chipekre és hálózati berendezésekre van szükség. Ahogy a nagy technológiai vállalatok versenyeznek a nagyobb számítási kapacitásért, az új hardvergenerációk beszerzése a korábbi eszközök cseréjét is ösztönözheti. A beruházási hullám így idővel hulladékkezelési kihívássá válhat. A Nature Computational Science folyóiratban megjelent 2024-es kutatás szerint a generatív AI-hoz kapcsolódó elektronikai hulladék mennyisége 2020 és 2030 között összesen 1,2–5 millió tonnát érhet el, a technológia terjedésétől és az eszközök használati idejétől függően. Ez azonban nem eleve elkerülhetetlen szeméthegy, a működő berendezések újbóli felhasználásával, élettartamuk meghosszabbításával és alkatrészeik hasznosításával mérsékelhető a hulladékképződés. Éppen itt nyílhat üzleti lehetőség azoknak a vállalatoknak, amelyek a lecserélt hardverekben megmaradt értéket képesek visszanyerni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×