Hozzátette: tavaly mintegy 400 ezer vendég fordult meg a fővárosban, akik jellemzően a tengerentúlról - Ausztráliából, Egyesült Államokból, Kanadából, vagy Új-Zélandról - érkeztek, és a kéthetes hajóútjuk itt indult, vagy itt végződött. Az Európán belülről érkező, elsősorban német és francia vendégek létszáma stagnál.

Magyarországon ezek a vendégek évente több mint 80 ezer vendégéjszakát töltenek el ötcsillagos belvárosi vagy Duna-parti szállodában - ismertette. A hajók sok olyan vendéget is hoznak, akik itt maradnak Magyarországon.

Kiemelte, hogy a szállodahajók a turizmus egyre fontosabb szegmensét jelentik: nincs olyan folyami hajós társaság jelenleg Európában, amelynek ne Budapest lenne az egyik fő célpontja.

A vendégeik számos egyéb szolgáltatást is igénybe vesznek Budapesten, egyebek között városnéző körutakon vesznek részt, így közvetlen hasznot hoznak. A hajókat tankolni kell, fel kell tölteni élelmiszerrel, vagy éppen virággal kell ellátni, ami jelentős üzlet a magyar szolgáltatóknak, akik közül sokan húsz éve állnak üzleti kapcsolatban a hajós társaságokkal - jegyezte meg. Adódhat olyan helyzet is, hogy alacsony vízállás esetén váratlanul el kell szállásolni a vendégeiket egy éjszakára, ezt csak a hajókat kiszolgáló és bizalmi kapcsolatban álló irodák tudják biztosítani - fűzte hozzá.

Kitért arra, hogy a Magyar Turizmus Zrt. szorosan együttműködik a folyami hajós társaságokkal Budapest népszerűsítése érdekében. A tengerentúlról 6-8, Európából pedig 4-5 társaság tölt be jelentős szerepet a folyami hajós turizmusban. A regionális igazgató szerint ezek a társaságok jelentős marketingtevékenységet fejtenek ki: egy-egy cég évi 7-10 milliárd dollárt költ különböző kampányokra, az ausztrál hajóstársaság, az Emerald Waterways például az idén még 600 utazásszervezőt és újságírót is hoz Budapestre, akik népszerűsítik majd a magyar fővárost. Ez a Magyar Turizmus Zrt.-nek megfizethetetlen többletet jelent, szinte egyenértékű távoli országban nyitott turisztikai képviselettel - mutatott rá.