Az Országházban, a Magyarország és Vatikán közötti diplomáciai kapcsolatok helyreállításának 25. évfordulója alkalmából tartott tanácskozáson a miniszter kiemelte: a magyar keresztény külpolitika sarokpontja, hogy az ország komoly felelősséget visel a világban élő keresztény közösségekért, a békére és a stabilitásra törekszik a Közel-Keleten is, és felelősséget vállal a határon túli magyar közösségekért.

A keresztény alapokon álló külpolitika jegyében Magyarország sosem mond le egyetlen állampolgáráról sem, bárhol kerülnek veszélybe, igyekeznek segíteni - közölte.Hozzátette: vallásdiplomáciai feladatait a kormány nem tudná sikeresen elvégezni az egyház folyamatos támogatása nélkül.

Szijjártó Péter arról beszélt, hogy a világban nagy horderejű és egyre gyorsabb változások zajlanak, sokszor elképzelhetetlen mértékű, brutális erőszak üti fel a fejét a világ különböző pontjain. Ebben a helyzetben fontos a szembenézés a valósággal, és világossá kell tenni, hogy ezek a változások olyan kihívások elé állítják a világot, amelyekre az nincs felkészülve - magyarázta. Úgy vélte, a legsúlyosabb kihívásokra máig nem tudtak választ adni, és a válaszok keresése a világ politikai és egyházi vezetőinek felelőssége.

Mint mondta, a változások odáig vezettek, hogy szélsőséges és brutális ideológiák által vezérelt eszmék a terror eszközével fenyegetik a velük egyet nem értőket. Könyörtelen támadás érte az értékrendünket, civilizációnkat, a terrorizmus előretörése Európában mára valóság lett - mutatott rá. Közölte: Európának össze kell fognia közel-keleti és észak-afrikai barátaival, nem lehet megfutamodni

A tárcavezető szerint a kormány tudatában van a felelősségének, hogy részt kell vállalnia azokban a döntésekben, amelyek révén a világ választ adhat a kihívásokra. Magyarország külpolitikája azt a szemléletet tükrözi, hogy felelőssége van abban, hogy az országok közösen adjanak válaszokat kihívásokra, a kormány ezért keresztény külpolitikát folytat - mondta.

Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek köszöntőjében hangsúlyozta: Magyarország és az Apostoli Szentszék kapcsolatai évezredes múltra tekintenek vissza, és ez mindig az egyik jelentős összetevője volt Európa politikai egyensúlyának és kulturális arculatának.

A bíboros több történelmi eseményt idézett fel, amelyek összefonták Magyarország és a Vatikán történelmét. Emlékeztetett arra is, hogy a náci diktatúrát követő szovjet uralom kiutasította a nunciatúrát Budapestről, így a Szentszék és Magyarország közti diplomáciai kapcsolatok megszakadtak. 1990-ben a diplomáciai kapcsolatok 25 évvel ezelőtti helyreállítása jelképes értékű volt, jelezte Magyarország visszatalálását a nyugati népek családjába - mondta.

Erdő Péter kiemelte: ma is értékes az Apostoli Szentszék magyarországi munkája, hiszen nemcsak a magyar egyház és társadalom munkáját segíti, hanem hozzájárul a magyarság és a szomszédos népek megbékéléséhez és együttműködéséhez is.

Paul Richard Gallagher, a Szentszéki Államtitkárság államközi kapcsolatokért felelős államtitkára előadásában kiemelte: 1990-től a katolikus egyház intézményeivel, munkájával hozzájárul Magyarország morális újraépítéséhez. Kitért arra, hogy a keresztény örökségre hivatkozik a magyar alaptörvény is, a keresztény értékeken alapul annak megszövegezése.

Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára elmondta: a Magyarország és a Vatikán közötti diplomáciai kapcsolatok helyreállításakor Magyarország éppen kezdett fellélegezni a diktatúra után, de már elkezdték lerakni a szabad és demokratikus Magyarország alapjait. Az 1990-ben aláírt dokumentum jelezte, hogy Magyarország új alapokra, azokra a közös értékekre építi a jövőjét, amelyet a Szentszék is képvisel - vélekedett. Hozzátette: a munkának még nincs vége, a belső, lelki helyreállítás folyamata még a kezdetén tart, pedig erre egész Európában szükség van, és mindennek fontos szereplője az egyház.