Kovács Zsuzsa, az intézmény közönségkapcsolati vezetője felidézte: a Skanzenben nemcsak a 19. század végi, 20. század eleji Magyarország népi építészetét és életmódját mutatják be, hanem sok témát és családtörténetet is. "A húsvét alkalmat ad arra, hogy fókuszba kerüljenek azok a nemzetiségek, vallási csoportok, amelyeknek épülete vagy története van a múzeumban."

Az ünnepi hétvégén többek között a magyarországi német kisebbség gazdag szokásvilágával, a görög katolikusok hagyományaival vagy szlovák ételekkel lehet megismerkedni. A Skanzen hidasi lakóházban egykor német család lakott, a hétvégén ehhez kapcsolódva a kútdíszítés szokását mutatják be. "Az önmagában is gyönyörű kutat ezen a hétvégén virággal borítják, megidézve a Németországban ma is közkedvelt, sokszor turistalátványossággá váló tradíciót."

Ráirányítják a figyelmet a szlovák húsvéti ételekre is. A történelmi Magyarországról, Nemesradnótról ide került, egykoron szlovák család otthonául szolgáló lakóházban szlovák húsvéti ételeket mutatnak be, receptek is mellékelve hozzá.

Közelebb kerülhetnek a látogatók a nyugat-magyarországi szlovénekhez, a vendekhez is. Ez alkalommal a gasztronómiájukból kaphatnak ízelítőt az érdeklődők. "Konyhájuk erősen kötődött a hajdinához, amit leginkább kása formájában készítették, de ma is szívesen használják például kolbászba tölteléknek, emellett a gombaételek is főszerepet kaptak, hiszen az Õrség Magyarország egyik legcsapadékosabb területe" - magyarázta Kovács Zsuzsa.

A valamikor horvát család által lakott undi épületben a rozmaringra irányul a figyelem. "A horvát szokásokban fontos szerepe volt a rozmaringnak mint díszítő növénynek, a hétvégén egyebek mellett rozmaringkoszorút készítenek." A görög katolikus tradíciók közül a pászka és a húsvéti pászkaszentelés hagyománya kerül a középpontba. "A görög katolikus pászka különleges recept alapján készült kelt tészta, szimbolikus étel, a kalácsot madarakkal és virággal díszítették." A Skanzen görög katolikus templomában kiállítás is segíti a tájékozódást - tette hozzá a múzeum munkatársa.

A mádi kereskedőházban a szédervacsora hagyományát mutatják be a szédertál szimbolikus jelentőségű ételeivel - fűzte hozzá. Kovács Zsuzsa felidézte azt is, hogy az ünnep nem valláshoz kapcsolódó legerősebb jelképe a húsvéti nyúl. "A szokás szintén Németországból terjedt el, akárcsak a karácsonyfa, és a 19. század óta már a tradíció része." Hozzátette: vasárnap és hétfőn "nyúl pontok" várják a látogatókat, melyeket a programfüzet segítségével lehet végigjárni, és aki igazolja a sétát, annak kis csokitojás a jutalma.