A közlés szerint Lázár János ehhez levélben kérte Heisler Andrásnak, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége elnökének együttműködését.

A közleményben hangsúlyozták: a miniszter levelében megerősítette, hogy a kormány "stratégiai jelentőségűnek" tartja az együttműködést a magyarországi zsidó közösségekkel, ugyanakkor az elmúlt időszakban ezt "számos kérdés megnehezítette". Hozzátették: több esetben maguk a zsidó közösségek "kérdőjelezték meg a nevükben véleményt formálók képviseleti jogosultságát".

Lázár János levelét idézve azt írták: áttekintve és lezárva az elmúlt időszakot, fontos, hogy a kormány és a zsidó közösségek együtt határozzák meg a következő időszak főbb feladatait azért, hogy a közösen tervezett és megvalósított programokat "minden érintett magáénak érezhesse".

A Zsidó Közösségi Kerekasztal legutóbbi, februári ülésén a zsidó szervezetek javaslatára három kérdést vettek fel a napirendre: a német megszállás áldozatai emlékművének ügyét, a Józsefvárosi pályaudvaron kialakítandó, a holokauszt gyermekáldozatainak emléket állító Sorsok Háza bírálatát és Szakály Sándor történészprofesszornak, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatójának Kamenyec-Podolszkkal kapcsolatos megjegyzését.

Szakály Sándor egy januári nyilatkozatában azt mondta: az 1941-es kamenyec-podolszki deportálások véleménye szerint inkább "idegenrendészeti eljárásnak" tekinthetők.

A Zsidó Közösségi Kerekasztalt a kormány 2011-ben kormányhatározattal hozta létre annak érdekében, hogy platformot biztosítson a hazai zsidó szervezetek és a kabinet párbeszédére. Létrejötte óta több egyeztetés is volt a felek között.