A Kúria jogegységi döntése csupán a bíróságok számára jelent kötelezettséget, a kormány javaslataira azért van szükség, hogy jogszabály mondja ki a bankok elszámolási kötelezettségét ügyfeleik felé, így elkerülhető több száz ezer per - mondta Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára az InfoRádió Aréna című műsorában.

"Azért van szükség két lépcsős jogalkotásra, mert a Kúria az árfolyamrés ügyében, illetve az egyoldalú szerződésmódosítás ügyében nem teljesen azonos véleményre helyezkedett" - világította meg az államtitkár.

Az árfolyamrést a bankoknak a Kúria szerint is vissza kell fizetniük, ám az egyoldalú szerződésmódosítások ügyében a legfőbb bírói testület hét kritériumot határozott meg a szerződések tisztességes mivoltának meghatározásához.

"Egy gyorsított eljárásban kell a bankoknak tisztázniuk, hogy volt-e és ha volt, akkor hány ilyen szerződésük, ami majd nem fog az elszámolási kötelezettséget kimondó jogszabály hatálya alá esni" - tette hozzá Orbán Gábor.

Tehát a kabinet első javaslata a bankok árfolyamrésből származó fizetési kötelezettségét és azt rögzíti, hogy milyen módon kell kiszűrni a tisztességtelen szerződéseket, a szeptemberre várható második pedig a kamatemelésekből származó visszafizetési tételt írja le.

Az azonban, hogy meginduljanak a kifizetések, még az árfolyamrés esetében is hónapokig eltarthat - húzta alá Orbán Gábor.

"A szándék az, hogy a fennálló tartozásból kerüljön leírásra a visszajáró összeg" - mondta az államtitkár.

Arra, hogy a végtörlesztőkre is vonatkozik-e a fizetési kötelezettség, Orbán Gábor azt felelte: maradjon meglepetés. Az viszont már biztos, hogy több devizahiteles is jobban járhat így, mint ha forintban vette volna fel hitelét - ismerte el az államtitkár.

"Nagyon sokan lesznek - ha mindkét kört végigjátsszuk - olyanok, akik jobban jártak, mint ha forintban vették volna fel a hitelt"- fogalmazott.

Orbán Gábor kitért arra is, hogy a kormány javaslatai nem csak a lakáscélú devizahitelekre terjed majd ki, hanem minden deviza-alapú hitelszerződésre.

"Nincs arra mód és nincs arra semmi ok, hogy ne esnének ugyanazon megítélés alá" - jelezte.

Azt már az államtitkár nem tudta megmondani, hogy mindez pontosan mekkora terhet jelenthet a bankszektornak, de úgy vélte, hogy különleges eseményre nem lehet számítani.

Orbán Gábor a bankszanálási törvényről is szót ejtett, amely szerint a pénzintézet saját maga viseli esetleges bedőlésének költségeit.

Ahogy az európai uniós irányelv napvilágot látott a bankszanálási mechanizmusról, a magyar Kormány már át is ültette törvény formájába - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára.
Orbán Gábor hangsúlyozta: itt nem bankmentésről van szó, hanem szanálásról.

Az államtitkár jelezte, hogy a szanálási alap a feltöltése megkezdődik, de nem nő a végtelenségig. Összhangban lesz a bankrendszer méretével. Orbán Gábor szerint ez a biztosított betétállomány egy százalékát teszi majd ki. Hozzátette: mindannyiunk érdeke, hogy a pénzügyi szektor egyben maradjon.