A demográfiai fordulat első lépése megtörtént, 2012-ben emelkedett a termékenységi arány (fertility rate), ami azt mutatja, hogy egy anyának átlagosan hány gyermeke születik - írta Szalai Piroska, a nők munka-erőpiaci helyzetének javításáért felelős volt miniszteri biztos a Napi Gazdaság Álláspont rovatában. 2012-ben ez a szám az előző évi 1,25-ről 1,34-re ugrott, ezzel hazánk 2012-ben a második legnagyobb növekedést érte el az uniós tagállamok között, és a születések száma is 90,3 ezerre nőtt. Ez volt az első olyan év hosszú ideje, amikor a foglalkoztatott anyák több gyermeket szültek, mint korábban.

2012-ben a termékenységi rátánk végre kimozdult az utolsó helyről, és megelőztük Spanyolországot, Lengyelországot és Portugáliát, és az értéke nem csökkent 2013-ban sem. A 2012-es és a 2013-as évek 1,34-es termékenységi rátájánál az utóbbi 15 évben csupán egyszer, 2008-ban volt egy kicsit magasabb - 1,35 - ez az érték.

Szalai Piroska szerint bátran kijelenthetjük, hogy a 2012-es és a 2013-as adatok az utóbbi 15 év legjobb évei között tarthatók számon.

A volt miniszteri biztos felhívta a figyelmet arra, hogy a termékenységi ráta nagyon érzékenyen reagál minden kisgyermekeseket negatívan érintő kormányzati intézkedésre, és szinte azonnal, az első rossz hírek hatására romlani kezd. Ismertette, hogy Magyarországon a termékenységi arány 1990-ben még 1,87 volt, majd a Bokros csomag hatására 1997-ben esett 1,4 alá, ahonnan azóta sem tudott elmozdulni. A Bokros csomag egyik intézkedése megszüntette a GYED-et, azaz a keresetarányos anyasági ellátást. Ez volt a foglalkoztatottként gyermeket vállaló nőket és családjaikat érintő legjelentősebb elvonás eddig a magyar gazdaság- és szociálpolitika történetében, amit aztán 2000-től visszaállított az első Orbán kormány.

Szalai Piroska kifejtette, hogy a 2013-as uniós adatokat még nem hozták nyilvánosságra, csak a magyar értéket ismerjük, ami változatlanul 1,34. A két biztató év után, az idén bevezetett GYED extra hatására hazánknak minden esélye megvan arra, hogy a termékenységi ráta 2014-ben, de legkésőbb jövőre 1,4 fölé emelkedjen.

Sajnos a termelékenységi arány növekedése még nem jelenti azt, hogy többen is leszünk, mert a szülőképes korú nők létszáma évről évre csökken - szögezte le Szalai Piroska. A születések számának növekedése csak a második lépésben valósulhat meg, pontosan akkor, ha a termékenységi arány olyan mértékben növekszik, hogy kompenzálni tudja a szülőképes korú nők számának csökkenését.
A választási kampányban az ellenzék előszeretettel hivatkozott az OECD 2014 márciusában megjelent elemzésére, mint olyan bizonyítékra, ami a 2010-2014 közti kormányzati intézkedések eredménytelenségét bizonyítja. Szalai Piroska szerint a kritikusok azt elfelejtették megemlíteni, hogy az OECD csak 2011-ig elemezte a termékenységi arány és a női foglalkoztatás alakulását. A dokumentumban szereplő romló mutatók tehát még a 2010 előtti gazdasági környezetnek és kormányintézkedéseknek voltak köszönhetők.

Ma már megállapítható, hogy a magyar demográfiai fordulat első lépése 2012-ben megtörtént, javultak az eredmények az utóbbi két évben. A volt miniszteri biztos nyomatékosította, hogy olyan további intézkedésekre van szükség, amelyek lehetővé teszik a nők foglalkoztathatóságának fenntartását a gyermeknevelés mellett is, ha a család ezt igényli. Ez tovább növeli majd a kisgyermekes családok biztonságérzetét, ami pedig javítja a demográfiai mutatókat.