Megegyeztek a pártok az új parlamenti bizottsági struktúráról. Tizenöt testület alakul, ebből ötöt vezethet az ellenzék. A nemzetbiztonsági bizottság elnöki posztját, amelyre az MSZP és a Jobbik is igényt tartott, a szocialisták kapták, csakúgy, mint a költségvetési bizottságét. A Jobbik a kulturális és a vállalkozásfejlesztési bizottságot vezeti. Ez utóbbi lesz illetékes a munkahelyteremtéssel összefüggő kérdésekben is. A fenntartható fejlődés bizottságának LMP-s elnöke lesz, a többi bizottsági elnöki posztra a kormánypártok delegálnak képviselőt. Megegyezés született a bizottsági alelnökök számáról és a testületek létszámáról is. A frakciók egy nappal az új Országgyűlés alakuló ülése előtt, azaz május 5-én késő délután ülnek össze.

Az MSZP elfogadhatónak tartja a parlament alakuló ülését előkészítő egyeztetésen létrejött bizottsági struktúrát. Mesterházy Attila, a párt elnöke elmondta, az MSZP-nek nyolc alelnöke lesz a bizottságokban. A Jobbik alelnöke szerint kompromisszumra volt szükség a bizottsági tisztségviselői helyeket illetően, ezért le kellett mondaniuk a nemzetbiztonsági bizottság elnöki posztjáról, amelyre az MSZP is igényt tartott. Balczó Zoltán sikernek nevezte, hogy a vállalkozásfejlesztési valamint az oktatási és kulturális bizottság jobbikos elnököt kap. Az LMP különvéleményekkel fogadja el a bizottsági struktúráról és a tisztségviselői helyek elosztásáról szóló megállapodást.

Nyolc listát vett nyilvántartásba a Nemzeti Választási Bizottság a május 25-i európai parlamenti választásra, ennyi lista szerepel majd a szavazólapon. A már korábban nyilvántartásba vett MSZP-, Fidesz-KDNP, Jobbik, Együtt-PM és Demokratikus Koalíció lista mellé nyilvántartásba vette a testület a Haza Nem Eladó Mozgalom, a LMP és az SMS listáját. Nem volt meg a listaállításhoz szükséges 20 ezer érvényes ajánlása a Modern Magyarország Mozgalomnak, az Új Magyarország Pártnak és a Jólét és Szabadság Demokrata Közösségnek, emiatt ezeket nem vette nyilvántartásba a bizottság, így nem szerepelnek majd a szavazólapon.

Csaknem 92 millió forint bírságot szabott ki a Nemzeti Választási Bizottság a vissza nem vitt ajánlóívek miatt. A legtöbbet, 38 millió forintot, az Összefogás Pártnak kell fizetnie. Az EP-választáson listát állító pártok közül egyedül a Magyar Szocialista Párt tudott elszámolni az összes átvett ajánlóívvel.

A kormány figyelemmel kíséri a kereskedelmi bankok hitelezési gyakorlatát, és a szabályozási rendszerhez is hozzányúl, ha az lassítja a hitelezési folyamatokat. Ezt a nemzetgazdasági miniszter mondta a Magyar Bankszövetség éves közgyűlésén. Varga Mihály hangsúlyozta: fontos feladat a kis- és közepes vállalatok támogatása, hiszen a foglalkoztatottak kétharmadának ez a szektor nyújt biztos megélhetést. A Magyar Bankszövetség elnöki tisztségére a tagok Patai Mihályt, az UniCredit Bank elnök-vezérigazgatóját választották újra. A testületi ülés alelnöknek Becsei Andrást, az OTP Jelzálogbank vezérigazgatóját szavazta meg.

Az árfolyamgát kiterjesztését támogatja az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, ha a kormány újabb devizadós-mentésen gondolkodik. Csányi Sándor az OTP közgyűlése után az InfoRádiónak azt mondta: az árfolyamgát kötelezővé tételének örülne a legjobban, mert az jó az adósoknak és a terhek viselése is arányos. Emlékeztetett arra, hogy eddig az érintettek 30 százaléka vette igénybe a lehetőséget. Megismételte: az MNB által kivetett 60 millió forintos bírságnál a bank elfogadja az érveket, és az összegeket visszafizetik az ügyfeleknek. Hozzátette ugyanakkor, hogy a 3,2 milliárd forintos GVH-bírságot igazságtalannak tartja az OTP és ezért bírósághoz fordul.

Május 31-ig fizethetik vissza a bankok a jogsértő díjemelésekkel elvont pénzeket. A Magyar Nemzeti Bank jelezte, hogy már több pénzügyi szolgáltató megkezdte az összegek visszatérítését. Binder István, a jegybank felügyeleti szóvivője az InfoRádióban arra hívta fel a figyelmet, hogy eredetileg április 30-a volt a határidő, de azt az MNB több szervezet megkeresése után meghosszabbította.

Fegyveres szakadárok állították meg az EBESZ-megfigyelőit szállító buszt a kelet-ukrajnai Szlovjanszk városban. A jármű utasait fogságba ejtették. Az ukrán belügyminisztérium szerint a csoport tagjait - egy cseh, egy lengyel, egy svéd, egy dán és három német megfigyelőt, valamint az ukrán fegyveres erők öt tagját ejtették túszul. A kiszabadításról már elkezdődtek a tárgyalások. A kelet-ukrajnai városban az oroszbarát szeparatisták korábban számos kormányzati épületet elfoglaltak. Közben kijevi közlések szerint folytatódik a terrorellenes művelet Ukrajna keleti részén. A kormányzati illetékesek megerősítették: Ukrajna inváziónak tekinti, ha az orosz csapatok átlépik a határt. Az orosz védelmi miniszter előző nap jelentette be, hogy Oroszország hadgyakorlatot kezdett a Délkelet-Ukrajnával határos orosz régiókban, válaszul az ottani helyzet kiéleződésére.