Van egy rendelet, amely a bűnjelek sorsáról rendelkezik: az eljárás legelejétől előírja, mit és hogyan lehet és kell lefoglalni, hol kell mindezeket tárolni - ismertette dr. Szabó Judit. A Budapest Környéki Törvényszék Büntetőkollégiumának helyettes vezetője hozzátette: a szabályozás tartalmazza azt is, hogy a bíró milyen rendelkezéseket hozhat az ítélet során, majd ennek alapján milyen konkrét intézkedéseket kell tennie a bűnjelkezelőnek.

Az eljárás jogerős befejezését követő lefoglalás és a bűnjel sorsa függ attól, hogy milyen tárgyról van szó. Pénz esetében eltérő az eljárás magyar és külföldi fizetőeszköznél - magyarázta dr. Szabó Judit.

A Budapest Környéki Törvényszék Büntetőkollégiumának helyettes vezetője elmondta: ha forintról van szó, a hatóság jegyzőkönyvvel igazolva felveszi a készpénzt, számlán lévő összegről pedig lefoglaló határozatot hoz, és a bűnjelkezelő letéti számláján helyezi el. Külföldi pénz a Magyar Államkincstár székhely szerint illetékes letéti szervéhez kerül.

A bankszámlán mindkét esetben letétként működik a lefoglalt pénz: nem kamatozik, csak a nyomozóhatóság rendelkezése alapján lehet hozzányúlni - tette hozzá dr. Szabó Judit.

Vesztegetés esetén a lefoglalt bűnjel az átadott pénz - mondta a Budapest Környéki Törvényszék Büntetőkollégiumának helyettes vezetője. Ha az eljárás végén a vádlottat börtönbüntetésre ítélik, akkor a pénzt elkobozzák. Ez azt jelenti, hogy az állam tulajdonába kerül - tette hozzá dr. Szabó Judit.

A bűnjel sorsa az eljárás körülményeitől függ - mondta dr. Szabó Judit. Azt a pénzt, ami törvénysértően került valakihez, nem lehet visszaadni. Előfordul, hogy a büntetőjogi eljárás során valaki polgári jogi, azaz kártérítési igényt jelent be, ilyenkor a készpénz visszatartható. Akkor is, ha valaki más tart rá igényt - tette hozzá a Budapest Környéki Törvényszék Büntetőkollégiumának helyettes vezetője.