A január 14-i keltezésű levélben Dominique Ristori, a bizottság energiaügyi főigazgatója legelőször is azt írja, hogy az akkor még aláírás előtt álló egyezményben semmi olyat nem találtak, ami akadályozná az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) szerződés alkalmazását. Ez az, amire a későbbiekben mind a kormány, mind a bizottság úgy utalt, hogy a bizottság nem emelt elvi kifogást a megállapodás ellen.

Ezt követően levelében Ristori kifejezetten pozitívan értékeli, hogy az atomenergia békés célú felhasználása terén való együttműködésről szóló államközi szerződés tervezete külön kimondottan utal arra, hogy Magyarországnak kötelezettségei vannak az Európai Unió és az Euratom felé.

Ezt követően az energiaügyi főigazgató technikai észrevételeket fűz a szerződéshez. Megjegyzi, hogy a megállapodás legalább húsz évre szóló fűtőanyag-szállításról is rendelkezik, ám ezzel kapcsolatban az Euratom úgynevezett ellátó ügynökségének kizárólagos jogai vannak, ezért a fűtőanyag-szállításról szóló megállapodást be kell majd nyújtani az ügynökséghez.

Ristori arra is kitér, hogy a szerződés értelmében Magyarország elhasznált fűtőanyagot szállítana vissza Oroszországba, ahol azt feldolgozzák és a hulladékot tárolni fogják. A főigazgató ezzel kapcsolatban rámutat, hogy a hasadóanyagot csak megfelelő exportengedély birtokában lehet majd Magyarországról Oroszországba szállítani, és azt majd be kell szerezni az Európai Bizottságtól.

A levél tanúsága szerint Ristori javaslatot tesz arra, hogy az egyezménynek abba a részébe, amely arról rendelkezik, hogy az együttműködés milyen szabályoknak kell megfeleljen, kerüljön be utalás arra, hogy a nukleáris- és sugárzásbiztonság valamint a környezetvédelem általánosan elismert nemzetközi alapelvei és ajánlásai mellett az úgynevezett nukleáris biztosítékokat is figyelembe veszik. Ezek a szabályok azt szolgálják, hogy a nukleáris anyagokat ne lehessen a meghatározottól eltérő célra felhasználni. A Magyar Közlönyben végül kihirdetett szerződés egyébként több ponton utal a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség biztosítékaira, de a főigazgató által jelzett helyre nem került be a konkrétan javasolt utalás.

Ezt követően a főigazgató egy technikai hibára is rámutat, a megállapodás-tervezet egy helyen egy korábban felfüggesztett nemzetközi dokumentumra hivatkozik, holott az azt felváltó iratra kellene hivatkozni. A kihirdetett egyezményben már nem szerepel a hibás hivatkozás.

Végezetül a főigazgató a magyar uniós nagykövetnek címzett levélben emlékeztet, hogy a megkötendő egyezmény esetleges jövőbeni módosításairól, és minden olyan egyezményről, amely a szerződés megvalósításához kapcsolódik és az Euratom-szerződés hatálya alá tartozik, szintén kivétel nélkül értesíteni kell az Európai Bizottságot.