A törvények betartása és tisztelete magától értetődő kötelezettség egy jogállamban. Olyan kötelezettség, amely mindenkire egyformán vonatkozik. Ezért is különösen fontos, hogy mindazok, akik közjogi felelősséget viselnek egy politikai közösség életében, minden körülmények között ragaszkodjanak a jogállami normákhoz.

Az alaptörvény alapján a köztársasági elnök egyik fontos alkotmányos kötelezettsége, hogy aláírásuk előtt megvizsgálja az Országgyűlés által elfogadott törvényeket. Ez minden egyes törvény esetében így van. Függetlenül attól, hogy bárki kéri-e az adott törvény vizsgálatát, vagy sem.

Egy törvény aláírásának alkotmányos feltétele, hogy mind tartalmi, mind formai szempontból, mind elfogadásának módja alapján megfeleljen a jogalkotás kritériumainak.

Ezt a részletekbe menő alkotmányos vizsgálatot - mint minden más törvény esetében - az Országgyűlésnek a paksi atomerőmű bővítéséről hozott döntése kapcsán is elvégeztem.

Megállapítottam, hogy a törvény alkotmányos szempontból nem kifogásolható, visszaküldésének egyetlen feltétele sem adott.
Ezért a törvényt a mai napon aláírtam és kihirdetését elrendeltem.

Egyes pártok indítványára figyelemmel ezzel egyidejűleg megvizsgáltam a törvény népszavazásra bocsáthatóságának kérdését is. Megállapítottam, hogy az alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontja alapján nem lehet népszavazást tartani nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről. Ilyen kezdeményezést Magyarország egyetlen polgára, így maga az államfő sem tehet.

Magyarország mindenkori köztársasági elnöke esküjével az alkotmányos rendelkezések betartására vállal kötelezettséget. Megválasztásom óta minden döntésemnél magam is ezt tekintettem kizárólagos mércének.
A jövőben is így teszek. Ettől sem petíciók, sem utcai demonstrációk, sem zsarolás, sem nemzeti zászlónk "túszul ejtése" nem téríthetnek el.

Áder János
Magyarország köztársasági elnöke