Az Országgyűlés október végén a fideszes Nagy István javaslatára fogadta el az ügyészség jogosítványait jelentősen szélesítő jogszabályt. Ez alapján az ügyész kezdeményezheti a bíróságnál, hogy a semmisnek minősített zsebszerződéssel eladott föld az állam tulajdonába kerüljön.

Az államfő azonban nem értett egyet a törvénnyel, ezért kihirdetés helyett visszaküldte. Kifogásolta, hogy a jogszabály szerint a zsebszerződések semmisségéből eredő követelések bírósági úton nem érvényesíthetők. Mivel az alaptörvény értelmében tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet, Áder János szükségesnek tartotta annak vizsgálatát, hogy a jogszabály összhangban van-e az alkotmánnyal.

Kitért arra is, hogy az ügyészek új jogköreit sarkalatos törvényben kellene rögzíteni, valamint a tisztességes eljárást garantáló szabályok megalkotását is szorgalmazta.

A Ház az alkotmányügyi bizottság zárószavazás előtti javaslatának elfogadásával kiiktatta az előterjesztésből azokat a többletjogosítványokat, amelyek nem illeszkedtek az ügyészek közérdekvédelmi feladataihoz, például a helyszín átvizsgálásának jogát és az adatszolgáltatási kötelezettséget kikényszerítő bírságolást.

A 257 igen szavazattal, 2 nem ellenében, 16 tartózkodás mellett jóváhagyott módosítás a most termőföld jogellenes megszerzésének hívott büntető törvénykönyvi tényállást mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld jogellenes megszerzésének nevezi át. A zsebszerződéskötés büntetési tétele továbbra is egytől öt évig terjed.

Ugyanakkor a változtatással azokat is büntetni fogják - ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, három évig terjedő szabadságvesztéssel -, akik a tavaly július óta hatályos új Btk. érvénybe lépése előtt kötött zsebszerződések leplezésére kötnek megállapodást, és ennek alapján földet használnak vagy hasznot szednek.

Ebben az esetben is korlátlanul enyhíthető a büntetése annak az elkövetőnek, aki bejelenti a bűncselekményt, mielőtt a hatóság tudomására jut, és feltárja az elkövetés körülményeit is.

A módosítás azt is kimondja, hogy a büntetőeljárásban keletkezett bizonyítékok a szerződések semmisségével összefüggő polgári perben is beszerezhetők és felhasználhatók.

A köztársasági elnök kifogást emelt amiatt is, hogy a törvény alapján a termőföld tulajdon- és használati jogával összefüggő szerződéseknél választottbíróságként csak a Magyar Agrár-, és Vidékfejlesztési Kamara mellett működő testület köthető ki, s ezt a törvény hatálybalépése előtt létrejött jogügyletekre is alkalmazni kell. A visszamenőleges hatályra vonatkozó kitételt most törölték, így a korábban jogszerűen és jóhiszeműen hozott választóbírósági kikötések érvényben maradnak.

A Btk.-módosítás május 2-án lép hatályba, a törvény többi része a kihirdetés után 30 nappal.