A Szabadság és Reform Intézet által az Európai Parlament Európai Konzervatívok és Reformerek Képviselőcsoportjának támogatásával megrendezett konferencián elsőként Kuncze Gábor szólat fel, aki a rendszerváltás utáni első parlamentben az ellenzéki SZDSZ országgyűlési képviselője, 1993 és 1994 között pedig frakcióvezetője volt.

Antall Józsefnek meghatározó szerepe volt a magyar közjogi rendszer kialakításában. Szemben a korabeli, hazai bírálatokkal modern, európai berendezkedést alakított ki, amely lefedte a második világháború utáni nyugati politikai rendszerek működését - jelentette ki Kuncze Gábor.

Senki sem vonhatta és ma sem vonja kétségbe, hogy az 1990 utáni politikai integráció iránya oda vezetett, hogy Magyarország első helyen állt az átalakuló országok között, ide tartozik a Visegrádi négyek kezdeményezése is - fogalmazott. Õ Antall József politikai ellenfele, de nem ellensége volt - mondta. Antall Józsefet Horthy- nosztalgiával, az antiszemitizmus eltűrésével és hallgatólagos támogatásával vádolták, ám erről szó sem volt - jelentette ki Kuncze Gábor, aki szerint Antall József amint lehetett kiszorította a radikálisokat, mégis ebből fejlődtek ki a mai szélsőjobb csírái. A volt kormányfő egyensúlyozni kényszerült pártja nemzeti radikális és nemzeti liberális szárnya között - tette hozzá.

Kuncze Gábor hangsúlyozta, hogy a volt kormányfő konzervatív politikusként elkötelezett volt a parlamentáris demokrácia iránt, ám szerinte rosszul kezelte a médiát.

Herényi Károly, az MDF egykori politikusa - aki a párt szóvivője volt 1992-től - Adenauer egykori német kancellárhoz hasonlította Antall Józsefet, aki véleménye szerint messze meghaladta korát.

A volt miniszterelnök belülről vezérelt ember volt - mondta. Szerinte nem arról van szó, hogy nem szerette a sajtót, hanem a cselekvés híve volt a beszéd helyett.

Az MDF parlamenti frakciója jobban értette a kormányfő céljait, jobban ismerte a mozgásterét, mint a párt - fogalmazott.

Herényi Károly szerint Antall József tudomásul vette ugyan Horthy Miklós újratemetését, de nem értett vele egyet. Tudta, hogy mit jelent a fékek és ellensúlyok rendszere a demokráciában és kitűnőre vizsgázott miniszterelnökként - emelte ki.

Kéri László politikai elemző felszólalásban elismerte, hogy sok igazságtalanság jelent meg az 1990-es évek elején Antall Józsefről. Néhány dolgot nem méltányoltak, például a gyorsan változó nemzetközi környezetet - fogalmazott.

Kéri László továbbra is kritikával tekint a kárpótlás és az igazságtétel ügyére. Emlékeztetett rá, hogy az Antall-kormány volt az egyetlen, amely ki tudta tölteni első ciklusát a régióban. "Kész csoda, hogy ezt a négy évet kihúzta az a kormány" - mondta.A politikai elemző Antall József kormányzásának legnagyobb jelentőségét a végiggondolt és következetes külpolitikájában látja. Tudta az ország helyét, tisztában volt a változó nemzetközi erőviszonyokkal, és jelentős lépés volt a visegrádi együttműködés létrehozása. Elkötelezett híve volt a parlamenti demokráciának, ami hat utódja közül senkire sem volt ennyire jellemző - tette hozzá Kéri László.

Antall Józsefnek "nem volt vonzódása a modern gazdaság működésének kiismeréséhez" - mondta, hozzátéve: ezt támasztja alá az is, hogy négy év alatt nyolc gazdaságpolitikát is meghirdetett, vagyis egy sem ment végig.

Pusztai Erzsébet, az MDF akkori országgyűlési képviselője - aki 1992-től a Népjóléti Minisztérium politikai államtitkára volt - úgy fogalmazott, hogy nem minden politikus tekinthető államférfinak. Antall József a hatalomban is ember tudott maradni, nem tévesztette össze magát a pozíciójával, ismerte saját gyengeségeit, és mások véleményére figyelve igyekezett cselekedni.

Bokros Lajos - aki az Antall-kormány idején 1991-ig a jegybank ügyvezetője, 1990 és 1995 között a Budapesti Értéktőzsde elnöke, 1990 és 1991 között pedig az Állami Vagyonügynökség vezetője volt - videoüzenetet küldött. Azt mondta: Antall József belátó kormányfő volt, államférfiúi nagyságát dicséri, hogy megértette, hogy a reprivatizáció igazságtalan lenne, így jó ötlet volt a kárpótlási jegy bevezetése. Emiatt ide több külföldi működő tőke érkezett ekkor, mint a többi volt szocialista országba összesen - tette hozzá.

Kajdi József, az Antall-kormány kormányhivatalának vezetője szerint húsz év távlatából már reálisan lehet megítélni a volt kormányfő munkásságát. Álláspontja szerint Antall Józsefnek csak politikai ellenfelei voltak, nem ellenségnek tekintette őket, ezért legyőzni és nem megsemmisíteni akarta őket.

Antall József történész, politikus, a rendszerváltás utáni első szabadon választott magyar kormány miniszterelnöke húsz éve, 1993. december 12-én hunyt el.