Czerván György, A szegedi paprika nyomában (múlt, jelen, jövő)"... de mit ér a paprika bor nélkül? című konferencián kifejtette: fontosnak nevezte a szegedi paprika eredetvédettségét, amivel kiküszöbölhetők a hamisításból eredő piaci hátrányok, és megőrizhető a szegedi paprika hírneve a világpiacon.

A legfontosabb teendők közt említette a kutatás korszerű feltételrendszerének megteremtését, az alkalmazott technológia és a gépi betakarítás műszaki hátterének fejlesztését, valamint új fajták bevezetésének-, az utóérlelésnek-, valamint a feldolgozás minőségjavító módszereinek támogatását.

Ide sorolta továbbá az alternatív energiaforrások felhasználását és a termelői és feldolgozói összefogás ösztönzését, valamint a jelölési kötelezettségek felülvizsgálatát.

"Úgy gondolom, hogy a végleges elfogadás előtt álló zöldség-és gyümölcs ágazati stratégiánk megfelelő keretet nyújthat ezen célok és feladatok eléréséhez és elvégzéséhez a 2014 és 2020 közötti időszakban" - tette hozzá. Az államtitkár felidézte: a teljes mezőgazdasági kibocsátás, mintegy 1800 milliárd forint évente, amelyből a kertészet csaknem 20 százalékkal részesedik, mintegy 350 milliárd forintos termelési értékkel.

Hangsúlyozta, hogy a kertészet a magyar mezőgazdaság legintenzívebb ágazata, amely a legtöbb munkaerőt foglalkoztatja. Hozzávetőleg 50-60 ezer családnak nyújt megélhetést. A kertészeten belül a zöldségtermesztés aránya 49 százalék, a gyümölcsé 20 százalék, a szőlő-bor ágazat 15 százalék, az egyéb - faiskola, dísznövény- 14 százalék.

Bár a kertészeti ágazat tőkeigényes, de a magas termelési értéknek köszönhetően a beruházások a leginkább megtérülő fejlesztések közé tartoznak az agráriumon belül. A kertészet fellendítésével sok új munkahely teremthető, képzettség nélkül megoldható a munkanélküliek foglalkoztatása is.

Az Európai Unió közös agrárpolitikájának 2014-2020 közötti új költségvetési időszakában ezért, minden lehetséges támogatást, pályázati forrást megnyit a kormányzat a kertészettel foglalkozó gazdák és vállalkozások előtt - hangsúlyozta Czerván György. Az államtitkár megemlítette: a 19. században Magyarország a világ 10 legnagyobb paprikatermelője volt a világon.

 A 2000-es évek elején a termőterület nagysága 5-6 ezer hektár volt hazánkban, melyről 40-60 ezer tonna termést takarítottak be. Ebből 8-10 ezer tonna őrlemény készült, melynek csaknem 60 százalékát export útján értékesítették. Az utóbbi években alakult ki a 2-2,5 ezer tonna őrlemény termelési-szint, melyhez a nyersanyagot 1500-2000 hektáron állítják elő. A fűszerpaprika termelés egyelőre nem nyereséges vállalkozás Magyarországon - szögezte le.

Az utóbbi évtizedben a termesztési kedv ugyan megélénkült, de a jövőben a fellendülést tovább kell támogatni - tette hozzá.