Az egyik esetben egy szolnoki lakos panaszának adott helyet a bíróság. Az 1947-ben született illető azért perelte be a magyar államot, mert előzetes letartóztatása alatt túlzsúfolt börtönben tartották 2006 szeptemberétől 2008 októberéig. A bíróság embertelen és megalázó bánásmód miatt 12000 euró kártérítést és 2000 euró költségtérítést ítélt meg neki az Európai Emberi Jogi Konvenció 3. cikkére hivatkozva.

A másik esetben a végkielégítése egy részének 98 százalékos megadóztatása miatt fordult a bírósághoz egy budapesti minisztériumi alkalmazott, akit 2011. július 28-án, 30 évi munka után elbocsátottak, és a végkielégítéséből 2,4 millió forintot ezen a szinten adóztattak meg. A nem jogerős ítéletben 11000 euró kártérítést és 6000 euró költségtérítést ítélt meg neki a bíróság a konvenció első jegyzőkönyvének első, a tulajdonjog sérthetetlenségét kimondó cikkére alapozva.