Az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében Debrecen polgármestere azt írta, a munka törvénykönyve és a közszolgálati törvény módosítását célzó - a parlamentnek hétfőn benyújtott - törvényjavaslat azért született, mert sem az új munka törvénykönyve, sem pedig az új közszolgálati törvény "egy árva szót sem szól" a korábbi években felhalmozott szabadságokról, csak a tárgyévi szabadságok kiadásának ügyét rendezi.

Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke példaként említi, hogy a gyakorlatban ugyanúgy előfordulhat egy multiáruház árufeltöltőjénél, egy vidéki közszolgálati dolgozónál, valamint egy minisztériumi kormánytisztviselőnél is, hogy a munkáltató évek óta nem tudja kiadni az összes szabadságát, amely minden dolgozónak alanyi jogon jár.

Mint írta, a helyzet rendezésére a jogszabályok csak azt az esetet ismerik, amikor a jogviszony megszűnésekor a ki nem vett szabadságnapokat pénzben kötelezően meg kell váltani, így az mindenképp kiadást jelent a munkáltató számára, megspórolni nem lehet.

A törvényjavaslat elfogadása esetén nem történik más, mint az, hogy a pénzbeli megváltás - ha a felek mindegyike szabad akaratából így akarja - tiszta viszonyokat teremt, mert a 2003/88/EK irányelvnek megfelelően védi a 2013-as tárgyévi alapszabadságot, és megváltással megszünteti az ezen felül évek óta felhalmozott és ki nem adott szabadságokat.

A módosítás átmeneti törvényekbe illesztésének éppen az az oka, hogy ne alakítson ki olyan rendszert a munka világában, ami ezt folyamatosan lehetővé teheti, és erre alapozva visszaélésszerű magatartáshoz vezethet. "Csak egyszer és kivételesen, de mindenki számára kellő időt adva és azonos módon teszi lehetővé azt, hogy a munka törvénykönyvének és a közszolgálati törvénynek a szabályozási változása ne jelentsen aránytalan hátrányt azoknak, akik esetében munkáltatójuk mulasztott, mert nem adta ki szabadságukat" - ismerteti a politikus.

A tervezett szabályozás azonos módon védi a versenyszférában és a közszolgálatban dolgozó munkavállalókat is, de a tényleges döntést a munkáltató oldalán adja, éppen azért, hogy az mérlegelni tudja, a megváltáshoz szükséges fedezet rendelkezésre áll-e.

A pénzbeli megváltás egyébként az állami költségvetésnek rendkívüli többletkiadást nem jelent, mert az állami vezetők, polgármesterek, jegyzők, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői esetében a szabadságmegváltás a 98 százalékos különadó alapját képezi, így azt az államnak be kell fizetni. A szabadság megváltása címén kifizetett bevétel más foglalkoztatott esetében viszont nem minősül a különadó alapjának - írta Kósa Lajos.