A Gyurcsány Ferenc, majd az utolsó évben a Bajnai Gordon vezette kabinetek főleg szakpolitikai tanulmányokat rendeltek be külsős cégektől: a Miniszterelnökség közlése szerint erre négy év alatt összesen bruttó 10,2 milliárdot költöttek - írta a hvg.hu. Ezen a területen viszont a nemzetközi piacokon csak Big Four-ként emlegetett tanácsadó és könyvvizsgáló cégek voltak a korábbi kormányok legfőbb partnerei: a munkákért a Deloitte, a PwC Magyarország, Ernst and Young és a KPMG összesen 2,4 milliárd forintot kapott.

A hvg.hu számolt be arról a kimutatásról, melyet a minisztériumok nyilvántartásaiból, leltáraiból és adatbázisaiból állított össze a Miniszterelnökség: a kormánytól kapott dokumentáció szerint 2006 és 2010 között összesen 16,8 milliárd forintot költöttek a kormányok kommunikációs tanácsadásra, tanulmánykészítésre és közvélemény-kutatásra.

A hvg.hu azt követően fordult adatkérésével a Miniszterelnökséghez, hogy egy közérdekű adatkérő pernek köszönhetően nyilvánosságra került, a második Orbán-kabinet tanácsadási és közvélemény-kutatási pályázatát tavaly ősszel egyedül elnyerő Századvég-csoport február és június között már közel egymilliárdnyi vállalkozási díjat kapott. A szerződést az elmúlt egy évben többször módosították, így az eredetileg betervezett 1,3 milliárdos 2014-ig felhasználható vállalkozói díjkeret 3,1 milliárdra emelkedett.

A legnagyobb partner

Az előző kormányok legnagyobb partnere a Szonda Ipsos - 2009-től csak Ipsos - volt, amelynek a Miniszterelnökség adatközlése szerint 1,29 milliárd forintot fizettek ki az előző ciklusban. A legtöbb pénzt a francia tulajdonban álló cég a közvélemény-kutatások után kapta: az elmúlt négy évben erre költött kormányzati összegek 44 százaléka, 1,06 milliárd az Ipsos megbízása volt. Az Ipsos legfőbb megbízója a korábbi ciklusban a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) volt, ahonnan több mint 500 millió forintos megbízása származott, másrészt a kormány hatásvizsgálatokat készítő háttérintézménynek, az Ecostatnak is sokat dolgoztak (105 milliós értékben). Závecz Tibor véleménykutatási igazgató a hvg.hu-nak azt mondta, a cég szinte minden esetben pályázaton nyerte el a megbízást, melyek többnyire gazdasági témájúak voltak. A megbízások többsége éves keretszerződés volt, az eseti megbízások ritkábbak voltak Závecz szerint.

A cég 236 millió forint értékben készített tanulmányokat, adott szakmai tanácsokat is a minisztériumoknak és intézményeiknek, ám ezzel csak a hatodik a rangsorban, kommunikációs tanácsadást a Miniszterelnökség kimutatása szerint pedig egyáltalán nem vállalt.

Az Ipsos mellett a Mediánról is elmondható, hogy elsősorban közvélemény-kutatásokat végzett a kormánynak 2006 és 2010 között. Õk szintén a MeH-től kapták a legnagyobb megbízásokat. Ezeknek köszönhetően a 716 milliós bevételével a Medián volt a központi közigazgatás harmadik legnagyobb partnere. A Mediántól kapott információk szerint a kormányzati kommunikáció előkészítéséhez, hatásainak értékeléséhez készítettek felméréseket, amihez minden évben három adatfelvételi eljárással (telefonos közvélemény-kutatás, omnibusz-felmérések, fókuszcsoport) történő vizsgálatra kötött keretszerződést a Miniszterelnöki Hivatal. Így mérték többek között az adótudatosságot, a kormányzati munkáról kialakult képet, az egészségügyi reform megítélését is.

Az Ipsos és a Medián közvélemény-kutatásai után összesen 1,8 milliárdot keresett, ami az erre 2006 és 2010 között elköltött pénz 75 százaléka.

További részletek a hvg.hu idézett cikkében.