A miniszterelnök szerint nincs akadálya az arab-magyar üzleti kapcsolatoknak. Orbán Viktor erről Budapesten, az I. Arab-magyar gazdasági fórumon beszélt. A kétnapos tanácskozáson tizenhat arab országból csaknem kétszáz üzletember, diplomata és politikus vesz részt. A kormányfő hangsúlyozta: Közép-Európa olyan térség, azon belül pedig Magyarország olyan állam, amely jó lehetőségekkel, komoly növekedési kilátásokkal, a nyugat-európaihoz mérhető infrastrukturális fejlettséggel és szakmai felkészültséggel, munkaerővel rendelkezik. Adnan Kassar, az Egyesült Arab Kamara elnöke hangsúlyozta: az arab üzletemberek lehetőséget látnak az együttműködésre, elsősorban a vízgazdálkodás, az öntözés, a wellness-turizmus, illetve az egészségügyhöz kapcsolódó turizmus területén.

2025-re megkétszerezné a jelenlegi 100 milliárd eurós bruttó hazai összterméket a kormány - közölte a nemzetgazdasági miniszter. Matolcsy György a parlamentben azt mondta: ehhez háromszorosára kell növelni az ország külkereskedelmi forgalmát.

A jövő évi adóváltozások közé kerültek a kormány költségvetési kiigazításai. Az Országgyűlés így már következő ülésén dönthet a többi között a bankadó fenntartásáról, a nyugdíjjárulék plafon eltörléséről, és arról is, hogy a cafeteria után fizetendő egészségügyi hozzájárulás a tervezett 27 helyett csak 14 százalékra emelkedjen a jelenlegi 10 százalékról. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter októberben jelentette be az összesen 764 milliárd forintos költségvetési kiigazító intézkedéseit.

Az új választási szabályokhoz benyújtott módosító indítványokról döntött hétfőn az Országgyűlés. A választási eljárási törvényjavaslat zárószavazása a jövő héten lesz. A változtatások szerint az egyéni jelölteknek ötszáz aláírást kell összegyűjteniük az induláshoz, ajánlás olyan választópolgároktól is kérhető, akik nem iratkoztak fel a szavazásra. A Magyarországon élők csak a települési jegyzőnél személyesen vagy az internetes ügyfélkapun keresztül kérhetik felvételüket a névjegyzékbe, levélben nem. A parlament arról is döntött, hogy a települési jegyzők mégsem keresik fel az összes választópolgárt azért, hogy regisztráljanak, a fogyatékkal élők viszont feliratkozhatnak otthonukban.

Támogatta az Országgyűlés a magyar és a szlovák kormány által megkötött, a Komárom és Révkomárom közötti új Duna-híd megépítéséről szóló egyezmény kihirdetését. Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök október 2-án Pilisszentkereszten, a Pilisi Szlovákok Központjának átadásán írta alá az erről szóló dokumentumokat.

Több mint 50 milliárd forint pluszforrást szeretne az egészségügynek a 2013-as költségvetésben az Emberi Erőforrások Minisztériuma - közölte a tárca vezetője. Balog Zoltán a Kossuth Rádió reggeli műsorában elmondta: az összeg 90 százalékát egészségügyi dolgozók béremelésére szeretnék költeni, ezenkívül infrastrukturális beruházásokat is finanszíroznának belőle.

Az építési engedélyek alapján a lakásépítések további csökkenésre kell számítani jövőre is. Ezt Székely Gáborné, a KSH lakásstatisztikai osztályának vezetője mondta a Portfolio.hu Lakásklub című konferenciáján. Nagy Gyula, az FHB Lakásárindex projektjének vezetője hangsúlyozta: jelenleg az első lakást vásárlóké az egyetlen piaci szegmens, amelynek van finanszírozási igénye, és nem túl kockázatos a hitelezése sem.

Feljelentést tett a kajászói jogellenes földfoglalások miatt a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet; a kormány politikai szándékúnak és megtévesztőnek tartja a gazdák akcióját. A földfoglalást az Országos Rendőr-főkapitányság vizsgálja. A Fejér megyei Kajászón helyi gazdák vasárnap visszafoglaltak egy állami pályázaton bérbe adott területet. Képviselőjük, Boór Ferenc a lépést azzal indokolta, hogy egy kápolnásnyéki férfi majdnem 8200 aranykorona értékű területet kapott bérbe 20 évre az államtól, miközben a földtörvény szerint magánszemély legfeljebb 6 ezer aranykorona értékű termőföldet birtokolhat. Hozzátette: az országosan eddig 60 ezer hektárra meghirdetett földbérleti pályázatokat vissza kell vonni.

Sarkalatos jogszabályként fogadtatná el az Országgyűléssel a földtörvényt a Magyar Gazdakörök és Gazdaszervezetek Szövetsége. Jakab István, a MAGOSZ elnöke a szervezet rendkívüli ülése után azt mondta: erre azért van szükség, hogy az új jogszabály legfontosabb jellemzője a kiszámíthatóság, a stabilitás, a hosszú távra szóló tervezhetőség legyen.

Előrehozott és megemelt támogatásokat fizet ki a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter hangsúlyozta: a gazdálkodók jelentős része jut így többletforráshoz. A tárca vezetője példaként említette, hogy a baromfi és a sertéstartók számára az eredetinél 20 százalékkal több pénzt biztosítanak az állatjóléti támogatások részeként. Ennek alapján a baromfitartók 4,8, míg a sertéstenyésztők 7,2 milliárd forintot kapnak erre a célra.

Négy biztosítónak és egy alkusznak megtiltotta a bonusvédelmi biztosítás nyújtását a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. A szervezet emellett két további biztosítót a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjhirdetési hiányosságainak pótlására kötelezett.

Az MSZP szerint a szociális intézmények államosítása súlyos zavarokat okozhat az ellátórendszerben. A Fővárosi Közgyűlés szocialista frakciójának tagja az InfoRádióban úgy vélte: a forráskivonások miatt nyárra az intézmények működésképtelenné válhatnak. Lendvai Anna emlékeztetett: az állam további 42 szociális és 126 gyermekvédelmi intézményt vesz magához.

Jövő héten kezdődhet a Ferenciek tere, valamint a Március 15. tér déli részének átépítése - közölte az V. kerületi alpolgármester. Puskás András elmondta: ha a jövő hét elején alá tudják írni a kivitelezői szerződést, a következő nap már megkezdődhetnek a munkák. A politikus emlékeztetett: a Ferenciek terén átalakítják a forgalmi rendet, a buszokat a középső sávokba vezetik, kiváltják az aluljárót, és mindenütt felszíni gyalogos kapcsolatokat létesítenek. A Március 15. tér déli szakaszán pedig új fel- és lehajtót alakítanak ki az Erzsébet hídra.