Infostart.hu
eur:
364.69
usd:
327.12
bux:
144586.39
2026. november 10. kedd Réka

Az MSZP a munkahelyvédelmi tervet kritizálta

Az MSZP szerint a kormánynak inkább a valóságot kellene bemutatnia a munkahelyvédelmi akcióterv kapcsán.

Gúr Nándor, az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának elnöke, az MSZP alelnöke vasárnapi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy költségesebb lett az iskolai oktatás, szinte lehetetlenné vált a hátrányos helyzetűek felsőoktatásba jutása, a pályakezdőket pedig arra ösztönzi a bérrendszer, hogy ne maradjanak az országban.

A szocialista politikus bírálta, hogy mindeközben a munkavédelmi tervről szóló kiadványban az olvasható, megvédik a munkahelyeket és mértékadó módon növelik a minimálbért.

"A kérdés felmerül, szabad-e úgy hazudni, hogy azt a mások által befizetett adóforintokkal teszi meg akárki?" - vetette fel Gúr Nándor. Hozzátette, hogy ítélkezni nem akar, de szerinte kérdéses, hogy nem bűncselekményről van-e szó?

Az MSZP alelnöke kifogásolta, hogy a devizahitelesek kimentése azokról szólt, akiknek egyébként volt 10-20-50 millió forintjuk, a rezsiköltségek befagyasztása pedig nem vonatkozott a benzinárakra, noha sokaknak a gépjármű szükséges a munkába járáshoz.

A minimálbér bruttó összegének emelése a munkáltatóknak jelent többletjárulékot, a munkavállalók számára nincs haszna, ráadásul vásárlóértéken 15 százalékkal kevesebbet ér - mondta.

Gúr Nándor a nyugdíjak reálértékének megőrzéséről azt vetette fel, hogy mintegy egymillió embert megfosztottak a juttatástól, és helyette ellátást kapnak, amelyre nem kell garanciát vállalni.

Az államadósság csökkentésével összefüggésben úgy vélte: csaknem 3000 milliárd forintot "koboztak el" az emberektől, és ha ennek felét adósságcsökkentésre fordították, akkor a hiánynak 6-8 százalékkal kevesebbnek kellene lennie, a különbség azonban alig mérhető.

Az ellenzéki politikus kijelentette: pártja arra készül, hogy csak olyan vállalásokat tegyen, amelyekkel helyt tud állni a 2014-es választások után, és kiváltképp a rászorult, magukért tenni akaró embereken segítene, méltányosan, a szolidaritás jegyében.

Címlapról ajánljuk
Ürge-Vorsatz Diána: megnyílt az esély arra, hogy ne szálljanak el végleg a hőmérsékletek, de lett egy új gond

Ürge-Vorsatz Diána: megnyílt az esély arra, hogy ne szálljanak el végleg a hőmérsékletek, de lett egy új gond

Az antalyai klímacsúccsal egy időben nyilatkozott az InfoRádiónak a klímakutató, szerinte sokat tettek a kormányok az utóbbi évtizedben, de nem szabad megállni, hátradőlni, tovább kell folytatni a kibocsátáscsökkentést és az energiamegtakarítást, utóbbinak viszont mintha akadálya lenne, hogy a klímaküzdelemhez sokat hozzátevő mesterséges intelligencia energiaközpontok rengeteget fogyasztanak, ami merőben új dilemma.

Ki veszi át az euró irányítását?

Az egyik a túlzott pénznyomtatás veszélyeire figyelmeztetett, a másik szerint a jegybankoknak néha bátrabban kell támogatniuk a gazdaságot. A holland Klaas Knot, vagy a spanyol Pablo Hernández de Cos lehet az Európai Központi Bank következő elnöke. A döntés nemcsak az euróövezet kamatainak jövőjét, hanem a forint árfolyamát és a magyar hitelek költségeit is befolyásolhatja. De vajon tényleg olyan nagy a különbség a két jelölt között, mint azt a hírnevük sugallja?
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.11. szerda, 18:00
Tálas Péter
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője
Szétverte Trump a saját hátországát: kötélnek áll az elnök, vagy most jön még a nemulass?

Szétverte Trump a saját hátországát: kötélnek áll az elnök, vagy most jön még a nemulass?

Visszalendült a politikai inga az Egyesült Államokban, nem is kicsit. A Demokrata Párt kiütéssel győzött a múlt heti félidős választásokon, az országos szavazatarányban a Watergate-botrány utáni 1974-es választás óta nem látott különbséggel, 13 százalékponttal kerekedtek felül. A demokraták a képviselőház mellett hatalmas meglepetésre a szenátusban is kényelmes többségre tettek szert: ha Mississippit és Alaszkát is behúzzák, az eddigi 47 helyett akár 56 demokrata szenátor is ülhet a száz tagú felsőházban 2027-től. Az amerikai választók nem mérték szűken a Donald Trumpra kiszabott büntetést, a republikánusokat olyan évtizedek óta fennálló fellegváraikból is kiűzték, mint Texas, Kansas vagy Dél-Karolina. Az eredményt számos elemző az első felvonásnak tekinti a Trump-korszak hattyúdalában, de milyen kártyák lapulhatnak még az amerikai elnök kezében? A választási kudarc csak felbátoríthatja Trumpot a külpolitikában? Izraellel szakítás, Iránban pedig eszkaláció jöhet? A demokrata Kongresszus Ukrajna-pártibb irányba kormányozhatja az amerikai külpolitikát? A Portfolio külpolitikai podcastje, a Global Insight legfrissebb adásában Csizmazia Gábor Amerika-szakértővel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársával elemeztük az előbbi kérdéseket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×