Infostart.hu
eur:
362.24
usd:
322.65
bux:
146064.21
2026. november 10. kedd Réka

Orbán Viktor befejezte a kormányátalakítást

Befejezte a kormány átalakítását a miniszterelnök. Orbán Viktor a Kossuth Rádió reggeli műsorában azt mondta: júniustól Lázár János, a Fidesz jelenlegi frakcióvezetője lesz a Miniszterelnökséget vezető államtitkár. A kormányfő beszélt a munkára épülő gazdaság megteremtéséről is, és sikernek nevezte a tranzakciós illeték és a telekommunikációs adó bevezetését.

Orbán Viktor hozzátette: Varga Mihály, aki most tölti be a miniszterelnökségi államtitkári posztot, a nemzetközi hiteltárgyalásokat fogja irányítani tárca nélküli miniszterként. A kormányfő azt mondta: Fellegi Tamás hatalmas sikert ért el azzal, hogy megkezdődhetnek az egyeztetések, most viszont egy szakmai tárgyalóra van szükség.

Orbán Viktor azt is közölte, hogy a Fidesz parlamenti frakciójának munkáját júniustól Rogán Antal irányítja

A kormányfő beszélt a munkára épülő gazdaság megteremtéséről is. Mint mondta, nemcsak Magyarország, de egész Európa ráébredt arra, hogy hitelből nem lehet hosszabb távon kiszámítható életet adni az embereknek.

Ismét fontosnak nevezte az adósság és a hiány csökkentését, de úgy vélte: csak ezzel nem lehet megoldani a helyzetet. Hangsúlyozta: át kell alakítani a gazdaságot, és le kell számolni azzal az illúzióval, hogy vissza lehet térni a válság előtti élethez.

Orbán Viktor szerint az emberek nem fogadják el, hogy a nemzetközi szervezetek felülírják a demokráciát. Emlékeztetett arra: ez a törekvés Görögországban és Franciaországban is megbukott.

A tranzakciós adó az embereknek előnyös


A kormányfő sikernek nevezte a tranzakciós illeték és a telekommunikációs adó bevezetését. Mint mondta: a választókról arra kaptak felhatalmazást, hogy vonják be a közteherviselés rendszerébe a pénztőkéseket, a bankokat és a multinacionális vállalatokat.

Hangsúlyozta: ennek módja a válságadók ideiglenes bevezetése volt, most viszont a rendszert - kissé átalakítva - véglegessé teszik.

A miniszterelnök úgy vélte: a bankok - ahogy eddig a válságadót - most sem tudják majd áthárítani a terhet az emberekre. Orbán Viktor azt mondta: az egész intézkedéssorozat célja, hogy az szja-t, valamint a munka és a munkáltatók terheit csökkenteni lehessen. Hozzátette: az államnak szüksége van a bevételre, így a forgalmat és a fogyasztást adóztatják.

A pénzügyi tranzakciós adóról a miniszterelnök közölte: azok a pénzügyi spekulánsok, "nagyban játszó svihákok", akik milliókat, milliárdokat utalnak, sokkal többet fognak fizetni az átlagembernél. Ez a rendszer az embereknek előnyös, "a spekulánsok számára hátrányos" - fogalmazott, hozzáfűzve azt is, hogy ha nagyobb bevétel folyik be a tranzakciós adóból, mint arra most számítanak, akkor azt mindenképpen a munkát terhelő járulékok vagy a személyi jövedelemadó csökkentésére kell fordítani.

Ugyan létezik az a lehetőség - folytatta -, hogy a pénzátutalásokat más országokon keresztül fogják majd bonyolítani, ám mivel Magyarország az első, amely bevezeti ezt az adónemet, "nincs példa előttünk, amelyből tudnánk tanulni". Volt egy balul elsült kísérlet - emlékeztetett - az 1990-es évek közepén Svédországban, de az nem olyan volt, mint a mostani magyar javaslat. "Igyekeztünk annak a hibáit eleve elkerülni" - jegyezte meg.

Az adósságleszorítás politikáján nem lehet változtatni


Az európai gazdaságpolitikáról és a múlt heti választási eredményekről - elsősorban a franciáról és a görögről - szólva Orbán Viktor kifejtette: Európa ráébredt arra, hogy hitelből és adósságból nem lehet hosszabb távon kiszámítható életet adni az embereknek. Ezért az adósságleszorítás politikáján nem lehet változtatni, különben "nagy baj lesz" - figyelmeztetett, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy az adósság elleni küzdelmet "nem lehet olyan fafejű módon folytatni, mint ahogyan nagyon sokan ezt képzelték és tették az elmúlt két esztendőben". Magyarországnak sem javasolna olyan gazdaságpolitikát, amelynek eredményeképpen nőne az államadósság - közölte.

A kormányfő kitért arra is, Magyarország - a gyorsabb gazdasági növekedés megvalósulása érdekében - javasolni fogja például, hogy gyorsabb legyen az európai uniós pénzek felhasználása, és azt, hogy növeljék a mezőgazdaság és az élelmiszeripar támogatását. Mindezt azért - magyarázta -, mert a magyar kabinet úgy érzi, "mintha most friss levegő áramlott volna a szobába", és most lehet nagyobb léptékű változást elérni az európai politikában.

Orbán Viktor szerint, ahogyan azt Görögország példája is mutatja, az a gyakorlat megbukott, hogy "nemzetközi erők összefogva - hívják őket bárminek, nemzetközi nagytőkének, IMF-nek, EU-nak - felülírhatják a demokrácia szabályait", ezt ugyanis az emberek nem fogadják el. A világban sok helyen kacérkodnak azzal - folytatta -, hogy ha a nagytőkének nem tetsző módon működnek kabinetek, akkor "leváltjuk őket, és technokrata miniszterelnökök és kormányok jönnek" - ez a politika azonban megbukott.

A keleti nyitásról és a nyugati politizálás viszonyáról a miniszterelnök azt mondta: ez "nem vagy-vagy, hanem és".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Európa már egy háború előszobájában lehet? Meglepő magyarázatot adott a szakértő

Európa már egy háború előszobájában lehet? Meglepő magyarázatot adott a szakértő

Az utóbbi napokban számos európai repülőjáratnak küldtek bombafenyegetést, csütörtökön például 18-nak. Emellett több nyugat-európai országban nagy bolthálózatok hűtőit olvasztották le hackerek. Hogy mi állhat a fenyegetések hátterében, és hogy lehet-e összefüggés az akciók között, arról Csiki Varga Tamást, a Stratégia és Védelmi Konzultációs Csoport elemzőjét kérdezte az InfoRádió.

Nem tanultunk a Covidból – pedig az összeomlás-kutató szerint a nyakunkon a válságok

Fenntarthatóság, klímaváltozás, kibertámadások – kifejezések, amelyek meghatározzák a mindennapjainkat. Mit tenne, ha napokig nem férne hozzá a pénzéhez, mint a múlt héten Paraguayban milliók, vagy mihez kezdene, ha sokáig nem lenne áram, mint tavaly Spanyolországban rengeteg háztartás számára? A témáról Stumpf-Biró Balázs, összeomlás-kutató, környezettudós nyilatkozott az InfoRádióban.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
Óriási fordulat a magyar ingatlanpiacon: mi lesz most a lakásárakkal?

Óriási fordulat a magyar ingatlanpiacon: mi lesz most a lakásárakkal?

A Nagy 2025-ös Lakásárrali után – várakozásaink szerint legalábbis így vonulhat be a gazdaságtörténetbe ez az időszak – idén őszre látványosan megváltozott a magyar lakáspiac hangulata. A korábbi, Otthon Start által is fűtött drágulás kifulladóban van, a kínálati árak több szegmensben már lefelé korrigálnak, a vevők alkupozíciója pedig érezhetően javul. Az új kormányzati intézkedések – az Otthon Start Program kivezetése, illetve a helyébe lépő, szigorúbb feltételekkel működő Wekerle Plusz Program – tovább fékezik a piacot, a tehetősebbeknek pedig a vagyonadó bevezetése és annak lakóingatlanokra vonatkozó része okozhat fejfájást. A lakásépítésekről, az állami bérlakásprogamról és kapcsolódó szabályozásról is mélységében szó esik majd a Future of Construction konferencián, mindenképp érdemes lesz ott lenni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×