A kamara az MTI érdeklődésére csütörtökön - azzal kapcsolatban, hogy március 1-jével lejárt a minden év december 1-jén kezdődő kilakoltatási moratórium - azt közölte: tavaly 200 alatt maradt a kilakoltatások száma, de ez az idén a beérkezett ügyek számának növekedésével párhuzamosan növekedhet, így arra számítanak, hogy a teljes 2012-es évben a kilakoltatások száma várhatóan 250-300 alatt marad.

Hozzátették: a napokban megjelent sajtóinformációkkal ellentétben nem kell többezres, több százezres kilakoltatási hullámra számítani.

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara közlése szerint a sajtóban megjelent százezres számok azokra az adósokra vonatkoznak, akiknek 90 napon túli devizahitel-tartozásuk van, ez azonban nem egyezik meg a kilakoltatásra várók számával, mert a kilakoltatás csak a legvégső állomása egy hosszú folyamatnak. Először ugyanis az adósok ellen végrehajtási eljárás indul, amely akár évekig is eltarthat, és közben több olyan megoldás van, amellyel az adós visszafordíthatja a kilakoltatási folyamatot.

Példaként említették, hogy az adós együttműködési hajlandósága esetén például részletfizetés, az ingatlan szabadpiaci vagy hagyományos értékesítése, esetleg önkormányzati adósságkezelési segítség igénybevételére is van lehetőség, így elkerülhető a lefoglalt vagyontárgyak értékesítése, vagy legrosszabb esetben a kilakoltatás.

A végrehajtói kamara tavaly december elején, a kilakoltatási moratórium életbelépése után az MTI-vel azt közölte: 2011 harmadik negyedévében 705 sikeres ingatlanárverést tartottak, ez az előző év azonos időszakához viszonyítva 34 százalékos emelkedést jelent, ugyanakkor az árverést követő kilakoltatások száma kétszáz alatt maradt. Akkori tájékoztatásuk szerint összesen 135.145 ügy érkezett hozzájuk, ami 14 százalékos emelkedést jelent az előző év azonos időszakában beérkezett ügyek számához (93.262) képest. A végrehajtási ügyek 80 százaléka továbbra is 100 ezer forint alatti közüzemidíj-tartozásból, parkolási bírságokból áll.

A téli kilakoltatási moratóriumot a bírósági végrehajtásról szóló, 1994. évi LIII. törvény 182/A paragrafusa
szabályozza. A végrehajtó az említett időszakban lakóingatlan kiürítését nem hajthatja végre, azt március 1-je utánra kell halasztani, ha a kötelezett magánszemély. Abban az esetben viszont nincs helye halasztásnak, ha a lakást önkényesen foglalták el, vagy ha a kötelezettel szemben korábban rendbírságot szabtak ki.