A Save the Children nemzetközi gyermekvédelmi szervezet felmérése szerint 170 millió öt éven aluli gyerek fejlődését akadályozza az elégtelen tápláltság, illetve az, hogy a szoptatós anyák maguk is éheznek. Pakisztánban, Bangladesben, Indiában, Peruban és Nigériában él a fejlődésben visszamaradt gyerekek fele.

Hat szülőből egy nem engedheti meg magának, hogy húst, tejet vagy zöldséget vegyen. A jelentés adatai szerint a gyermekhalálozás egyharmada elégtelen táplálásra vezethető vissza.

Herczog Mária szociológus elmondta: pontos magyar adatok nincsenek, de az ismert, hogy a pénzhiány egyre több problémát okoz - még a gyermekotthonokban is.

Magyarországon a gyerekek körülbelül húsz százaléka él mélyszegénységben, ez az arány nagyjából megegyezik az európai arányokkal, persze Luxemburgban nem ugyanaz szegény gyereknek lenni, mint Magyarországon - tette hozzá a szakember.

Az ENSZ Gyerekjogi Bizottságának tagja szerint nem csal a szegény réteget érinti az a súlyos probléma, hogy a gyerekek nem táplálkoznak minőségi módon, vagyis nem jutnak hozzá a megfelelő vitaminokhoz és ásványi anyagokhoz.

Elsősorban vas-, jód-, és cinkhiányban szenvednek a gyerekek, akik így enerváltakká válnak, tanulási képességeik pedig lanyhulnak. Lustának, motiválatlannak tűnhetnek, és még a szakemberek közül is kevesen gondolnak arra, hogy súlyos vitamin- és ásványianyag-hiányuk van - magyarázta a szociológus.

Jódhiány és elbutulás

Elmondta azt is, hogy Magyarország bizonyos területein súlyos jódhiány a jellemző, és 50 ezer gyereknél áll fenn az elbutulás veszélye, mert kevés a jód az ételben. A szakemberek és a döntéshozók ismerik a problémát, mégis évek óta azon folyik a vita, hogyan pótolják a jódot, pedig ezt olcsón és gyorsan meg lehetne oldani például úgy, hogy a közétkeztetésben jódozott sót használnának - fűzte hozzá.

Kiemelte, hogy a mesterséges adalékanyagok -, amelyeket tartósított élelmiszerekhez adnak - is komoly problémákat okozhatnak a gyerekeknél: hiperaktivitást és súlyos allergiákat idézhetnek elő.