Infostart.hu
eur:
361.05
usd:
317.51
bux:
143471.05
2026. július 25. szombat Jakab, Kristóf

Kötelezettségszegési eljárások indulnak Magyarország ellen - a nap hírei

Három ügyben indít kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen az Európai Bizottság; a kormány mielőbbi megoldást keres. Márciustól vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak az öt százalékos béremeléshez a cégek. Szeptemberben indul a Diákhitel 2 elnevezésű program.

Három ügyben indít kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen az Európai Bizottság - jelentette be Strasbourgban a testület elnöke. José Manuel Barroso közölte: az eljárások a jegybanktörvényt, a bírói tevékenység felső korhatárát, valamint az adatvédelmi hatóság függetlenségét érintik. Magyarországnak a szokásosnál kevesebb ideje, egy hónapja van arra, hogy válaszoljon a bizottsági aggodalmakra. Az elnök azt is bejelentette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök jövő héten Brüsszelbe látogat. A magyar kormány tudomásul veszi a döntést - írta a kormányszóvivői iroda. A tájékoztatás szerint Magyarország célja, hogy a felvetett kérdésekre érdemi és teljes körű választ adjon, a problémás kérdésekre pedig lehetőleg a teljes jogsértési eljárás lefolytatása nélkül megoldást találjon. Az MSZP szerint elkerülhető lett volna a kötelezettségszegési eljárások megindítása, ha az Orbán-kormány elfogadja a szocialisták észrevételeit, az LMP pedig úgy véli: a miniszterelnöknek el kell dönteni, hogy saját hatalmi érdekei vagy az ország érdekei fontosabbak számára.

Pályázhatnak a béremelésért a cégek

Márciustól vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak azok a cégek, amelyeknek gondot okot az öt százalékos béremelés végrehajtása. A 21 milliárd forintos keretből várhatóan 450-700 ezer munkavállaló béremeléséhez járulnak hozzá a költségvetésből - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. Czomba Sándor elmondta: a pályázónak vállalnia kell, hogy minden munkavállalójánál végrehajtja a bérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges emelést, valamint azt, hogy az idén nem csökkenti dolgozóinak létszámát.

Indul az újabb diákhitel

Szeptemberben indul a Diákhitel 2 elnevezésű program. A képzési célra felhasználható összeg kamata évi fix két százalék lesz. A kabinet döntését ismertetve Giró-Szász András kormányszóvivő azt mondta: a program egy szabadon felhasználható részből és egy kötött, a képzési díjra felhasználható részből áll, az utóbbi kamata lesz két százalék. A mindenkori kamatkülönbséget a költségvetés állja. Hegmanné Nemes Sára államtitkár arról beszélt, hogy a Diákhitel 1 továbbra is megmarad, az összeghatára 400 ezer forintról 500 ezerre módosul. Hangsúlyozta azt is, hogy a hiteleknél a visszafizetést nem 40, hanem 35 éves korban kötelező megkezdeni.

Kínai-Magyar Üzleti Tanács alakult

Megtartotta alakuló ülését a Kínai-Magyar Üzleti Tanács Budapesten. Csányi Sándor, a tanács magyar társelnöke, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége társelnöke az InfoRádióban azt mondta: a testület vállalja, hogy a tagok jelzései alapján mindent megtesz azért, hogy ne legyenek korlátai a kapcsolatok további építésének. Az OTP elnök-vezérigazgatója példaként említette, hogy a két ország közötti állategészségügyi megállapodás hiánya akadályt jelent az élelmiszeripari együttműködésben.

Támogatás nélkül béreket sem tud fizetni a BKV

Az idén 58 milliárd forint adóssága jár le a BKV-nak, és ehhez se a cég, se a főváros nem tudja előteremteni a forrást. A Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta: a cég béreket sem tud fizetni február elején, ha nem kap ehhez támogatást. Vitézy Dávid emlékeztetett arra, hogy a BKV-nak jelentős, a múltból származó adóssága van. Mint mondta: hiába konszolidálta a céget 2002-ben a kormány, a stabilizációs intézkedések elmaradtak, így 2009-ig ismét nőtt a hiány. A működést akkor - hitelek formájában - a bankok finanszírozták, a globális hitelválság miatt azonban ez ma már nem járható út.

Megkezdődött a Raoul Wallenberg-év

A külügyminiszter szerint a több tízezer magyart megmentő Raoul Wallenberg egykori svéd diplomata emléke az egyik legfontosabb kapocs, amely összeköti Magyarországot és Svédországot. Martonyi János az embermentő tevékenységéről ismert egykori svéd diplomata születésének 100. évfordulója alkalmából szervezett programsorozat megnyitóján azt mondta: a vészkorszak idején a magyar állam megmérettetett, és könnyűnek találtatott, Raoul Wallenberg ugyanakkor bizonyította, hogy lehetséges embernek maradni az embertelenségben.

Házi őrizetben a megfeneklett óceánjáró kapitánya

A legújabb jelentések alapján öt újabb holttestet találtak a pénteken megfeneklett olasz óceánjáróban, ezzel a helyi hatóságok szerint 11-re emelkedett a tragédia halálos áldozatainak száma. A balesetben több mint 70-en sérültek meg. Korábban Tóth József, a magyar külügyi tárca szóvivője az InfoRádióban azt mondta: összesen 29 embert - köztük két magyart - továbbra is eltűntként tartanak nyilván. A 115 ezer tonnás, 14 emeletes Costa Concordia óceánjáró - fedélzetén 4 ezer emberrel - pénteken késő este feneklett meg a toscanai partok közelében fekvő Giglio szigeténél. A hajó kapitányát házi őrizetbe vették, és azzal gyanúsítják, hogy az ő figyelmetlensége okozta a szerencsétlenséget.

Címlapról ajánljuk
Szécsényi Gábor: megállíthatatlan a kínai autóipar, három kulcsdologban is élen járnak

Szécsényi Gábor: megállíthatatlan a kínai autóipar, három kulcsdologban is élen járnak

Az utóbbi években szinte feltartóztathatatlan fejlődésnek indult a kínai autóipar, különösen az elektromos járművek területén jelentős az előretörés. Ennek okairól az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt Szécsényi Gábor, Az Autó című szaklap főszerkesztője, aki szerint kutatásban élen járnak, a gyártásuk olcsóbb, az akkumulátortechnológiában pedig óriásit léptek előre a kínaiak.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Tovább gyűrűzhet a Gondosóra-ügy

Tovább gyűrűzhet a Gondosóra-ügy

Magyar Péter miniszterelnök minapi bejelentése értelmében elképzelhető, hogy az Integritás Hatóság múlt heti lépése után a kormány is megteszi a maga feljelentését a Gondosóra program kapcsán, amely ügyben a NAV már nyomozást indított költségvetési csalás gyanúja miatt. A mintegy 110 milliárd forintos keretösszegű programot az előző kormány tervei szerint uniós forrásból finanszírozták volna, azonban ahogy az a túlárazást emlegető miniszterelnök csütörtöki sajtótájékoztatóján kiderült: a Magyar-kormány kivette a programot a Brüsszelnek benyújtott uniós helyreállítási tervből, és egy másik projektet tett a helyére, hogy elkerülje a forrásvesztést. A kormányfő tájékoztatása szerint ugyanis az Európai Bizottság és átvilágító szervek olyan szabálytalanságokat jeleztek a program kapcsán, ami miatt az ország biztosan elesett volna az arra allokált uniós forrásoktól.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×