Nyakó István, az Országgyűlés vallásügyi bizottságának szocialista tagja szerint sok keresztény közösségnek az idei volt az utolsó karácsony, amikor egyházként ünnepelhette Jézus születését, ugyanis Lázár János fideszes frakcióvezető ígéretének megfelelően változatlan formában terjesztette a Parlament elé a korábban jogtechnikai megfontolásból visszavont, és időközben az Alkotmánybíróság által megsemmisített jogszabály-tervezetet.

Nyakó István kifogásolta, hogy az új javaslatról sem egyeztettek az egyházakkal. Emlékeztetett arra, hogy az ellenzéki pártok és a kisegyházak mellett a református és az evangélikus egyház is bírálta a jogszabályt, amelyet már csak két kereszténydemokrata képviselő írt alá. Nekik a szocialista politikus szerint Isten előtt kell majd elszámolniuk erről.
Hangsúlyozta, hogy az új javaslat szerint az egyházzá nyilvánítás parlamenti döntéshozatalát nem az illetékes miniszter, hanem az Országgyűlés vallásügyi bizottsága készíti elő, tehát továbbra is a politika dönt arról, hogy melyik felekezet lesz egyház. Nem lehet elvárni a vallási közösségektől, hogy térden állva rimánkodjanak a parlamentnek az egyházzá nyilvánításért - fogalmazott Nyakó István.

Megígérte, hogy az MSZP kormányra kerülése esetén széles körű egyeztetést tart, újraírja a törvényt, és ismét egyházi rangra emeli az egyesületi keretek közé szorított, regisztráció híján 2012. március 1-jén jogutód nélkül megszűnő vallási közösségeket.

Az Országgyűlés szerdán délután, 4 óra 20 perces időkeretben vitatja meg, és várhatóan pénteken fogadja el az egyházügyi törvényt. Az úgynevezett bizniszegyházak kiszűrésére megalkotott jogszabály ugyanúgy 14 vallási közösséget ismer el egyháznak, mint az első verzió. Annyi változás van benne, hogy a vallási tevékenységet végző egyesület egyházként való elismerését a szervezet vezetője kezdeményezheti ezer ember aláírásával, a népi kezdeményezésre vonatkozó szabályok alkalmazásával. Létezik azonban egy kormánypárti módosítási javaslat is, amely az egyesületek egyházzá nyilvánításának feltételeként nem legalább százéves nemzetközi múltat, hanem csak 15 vagy 20 éves működést szabna feltételül.