Az ezer-ezer ember megkérdezésével májusban készített felmérés szerint Ausztriában 35 százalék pozitívan, 52 százalék negatívan, a többiek pedig közömbösen viszonyulnak a témához.

Míg Ausztriában a válaszadók háromnegyede elégedett a demokrácia működésével, Lengyelországban csak felük, Szlovákiában harmaduk, Magyarországon pedig csak minden negyedik ember - olvasható a közleményben.

Az eredményeket összehasonlították a kilencvenes évek elején ugyanezekben az országokban mért adatokkal, valamint egy 2009-es ausztriai vizsgálat eredményeivel. Ennek alapján - véleményük szerint - kirajzolódik, hogy a demokratikus rendszerektől elválaszthatatlan politikai szabadságjogok a közép-európai "új demokráciák" lakóinak szemében éppoly fontos értékek, mint a nyugat-európai országok polgárainak.

Azzal a kijelentéssel, hogy "minden állampolgárnak joga van tüntetni a meggyőződéséért, ha szükséges", Magyarországon a megkérdezettek 89 százaléka, Lengyelországban 87 százaléka, Szlovákiában 85 százaléka értett egyet, Ausztriában viszont csak 82 százalék - mutattak rá.

Megfogalmazásuk szerint "megdöbbentőek a különbségek a romló és a javuló anyagi helyzetű rétegek
demokráciafelfogása között". Szlovákiában a helyzetük romlására számítóknak alig negyede volt elégedett a demokrácia működésével, a javulást váróknak viszont 60 százaléka, és ugyanez a tendencia érvényesült Magyarországon és Lengyelországban is.

1989 után párhuzamosan ment végbe a demokratikus rendszer megszilárdulása és a sokakat súlyosan érintő gazdasági átalakulás, ezért a legtöbben a demokráciát okolják lecsúszásukért. Ebből következően a rendszer támogatásának erősödése nem is várható ezekben az országokban mindaddig, amíg tömeges marad az egzisztenciális félelem - állapították meg az elemzők.