Infostart.hu
eur:
363.25
usd:
314.84
bux:
150022.25
2026. augusztus 14. péntek Marcell

Emiatt aggódnak leginkább a magyarok

Magyarországon a megkérdezettek nagy részét a hitelek visszafizetése aggasztja a legjobban - derül ki a Nielsen felméréséből. Osztoics Bernadett ügyfélkapcsolati igazgató az InfoRádiónak elmondta, 55 ország átlagát tekintve a legtöbben az emelkedő élelmiszerárak miatt aggódnak.

A magyar fogyasztók közül a legtöbben a hitelek miatt aggódnak, többen, mint az emelkedő élelmiszerárak, vagy a munkahelyek biztonsága miatt - derül ki a Nielsen piackutató vállalat nemzetközi felméréséből. A hitel a tavalyi ötödik helyről lépett előre a legtöbb gondot okozó tényezők listáján.

A második helyen az élelmiszerárak növekedése és a munkahelyek biztonsága áll, egyaránt 13 százalékos említéssel. Szorosan utánuk a gazdasági helyzet következik, amely a magyar fogyasztók 12 százalékát nyugtalanítja, ugyanannyi, mint az energiaszámlák egyre nagyobb összege - közölte a piackutató vállalat.

Azok aránya, akiknek az élelmiszerárak emelkedése jelenti a legnagyobb gondot a következő hat hónap során, több mint négyszeresére nőtt Magyarországon. A Nielsen tavalyi első negyedévi felmérésekor az élelmiszerek drágulása 3 százalékos említéssel még a kilencedik helyen állt, onnan került 13 százalékkal - ez megfelel a globális átlagnak - a második helyre.

A munkahelyek biztonsága négy éven keresztül az első helyen állt a fő gondok között, így tavaly is (16 százalék), a gyerekek neveltetése és biztonsága, valamint a növekvő energiaszámlák (14-14) előtt.

Globálisan az élelmiszer drágulása miatt aggódók átlagos aránya a tavalyi 5-ről 13 százalékra nőtt, ezzel megelőzi a korábban élen álló gazdasági helyzetet, amelyet legutóbb a válaszadók 11 százaléka említett. Utána következik a munka és magánélet egyensúlya 9, a növekvő üzemanyagár, az egészség, továbbá a munkahelyek biztonsága 8-8 százalékkal.

Figyelemre méltó, hogy a hiteleket Európában csak Magyarországon nevezték legnagyobb arányban fő problémájuknak a megkérdezett fogyasztók. Magyarországhoz hasonlóan 16 százalék a mutató Romániában és Írországban is, de az előbbiben a munkahelyek biztonságát a válaszadók 23, míg az utóbbiban a gazdasági helyzetet 22 százalék nevezte meg.

Néhány európai országban kimagaslóan sok fogyasztó aggódik a növekvő élelmiszerárak miatt: Lengyelországban 21 százalék, Ukrajnában 16, Észtországban és Litvániában pedig 15 százalék.

Görögországban nagyon magas a munkahelyek biztonsága, illetve a gazdasági helyzet miatt aggódók aránya, 28, illetve 23 százalék. A franciáknál 20 százalék a háztartási energia árának emelkedésétől tart nagyon.

Az üzemanyag drágulása Európában leginkább a briteket és a litvánokat (11 százalék) valamint a németeket (10 százalék) nyugtalanítja. Ausztriában a legtöbb válaszadónak egészsége okozza a fő gondot (11 százalék).

Hanganyag: Litauszky Balázs

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Ez már nem csak a hajósok problémája: mindenkit érinthet a Duna drámai vízszintje

Minden európai folyón gondot okoz az alacsony vízállás, az áruszállítás szempontjából fontos Rajna és Duna legnagyobb részén gyakorlatilag ellehetetlenült a teherhajózás – mondta el az InfoRádióban a Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetségének elnöke. Bencsik Attila hangsúlyozta: csak azokon a folyószakaszokon tudnak közlekedni a hajók, ahol vízlépcsőt építettek.
inforadio
ARÉNA
2026.08.14. péntek, 18:00
Major Róbert
rendőr ezredes, egyetemi docens, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem RTK Közbiztonsági Tanszékének vezetője
200 ezer magyar család várja lélegzet-visszafojtva az új kormány döntését: nem tudják, mi lesz két hónap múlva a hitelükkel

200 ezer magyar család várja lélegzet-visszafojtva az új kormány döntését: nem tudják, mi lesz két hónap múlva a hitelükkel

Órákig értekezhetnénk arról, mennyire kiszámíthatatlan módon nyúltak bele a magyar háztartások pénzügyeibe az egymást követő Orbán-kormányok. Az azonban extrémnek számított volna már akkor is, hogy 200 ezer magyar lakáshiteles nem tudja, milyen szabályok szerint határozzák meg a törlesztőrészletét másfél-két hónap múlva.  Márpedig a kamatstop szeptember 30-ai kivezetéséről szóló legutóbbi kormánybejelentést máig nem követte jogszabály, nem tudni, mire készüljenek a felek. A hatályos törvény alapján „örökké” tart az intézkedés, ezért a bankok több tízmilliárd forintnyi veszteséget számoltak el a második negyedévben, bár a legrosszabb forgatókönyvet ügyesen elkerülték. Piaci forrásaink szerint valószínű, hogy az idei év már elúszott a kamatstop kivezetése szempontjából, a Pénzügyminisztérium azonban nem válaszolt ezzel kapcsolatos megkeresésünkre. A kérdéssel a Portfolio szeptemberi Future of Finance 2026 konferencián is foglalkozunk, nem érdemes lemaradni róla.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×