A magyar uniós elnökséget értékelte Hannoverben a miniszterelnök. Orbán Viktor a Német Kereszténydemokrata Unióhoz közel álló Konrad Adenauer Alapítvány meghívására érkezett Alsó-Szászország tartomány fővárosába. A kormányfő beszédében a gazdaságpolitika összehangolását célzó jogszabályok elfogadását, a nemzeti költségvetések koordinálását szolgáló első európai szemesztert, a közös energiapolitika fő irányainak kidolgozását, valamint az európai közösség bővítését emelte ki.

Martonyi: A globális kihívások minden országot érintenek

A magyar külpolitika egyik alappillérének nevezte a NATO-t a külügyminiszter. Martonyi János a Tom Lantos Intézet budapesti emberi jogi konferenciáján úgy vélte: az európai integráció és az atlanti kapcsolat egymást erősíti, egyik sem képzelhető el a másik nélkül. A külügyminiszter szerint a globális kihívások - gazdasági szerepétől függetlenül - minden országot egyformán érintenek. Martonyi János szólt arról is, hogy a külpolitika fő feladata nem a reagálás, hanem a kezdeményezés.

Támogatták Paczolayt

Ellenszavazat nélkül támogatta Paczolay Péter alkotmánybírósági elnöki jelölését az Országgyűlés illetékes eseti bizottsága. A Fidesz mellett az MSZP és az LMP támogatta a jelöltet, míg a Jobbik tartózkodott. Az alkotmánybíróság új elnökéről a tervek szerint a jövő héten dönt az Országgyűlés.

LB: alkotmányellenes a büntetőeljárási törvény

Alkotmányellenesnek tartja a büntetőeljárási törvény parlamenti végszavazásra váró módosításának több pontját a Legfelsőbb Bíróság büntetőkollégiuma. A 32 oldalas dokumentumban a többi között azt kifogásolják, hogy egyes ügyekben a legfőbb ügyész döntheti el, mely bíróság az illetékes. Mint írják: az alkotmányos alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyét a törvény által felállított független bíróság bírálja el, aminek hatáskörét, illetékességét és összetételét a jogszabály határozza meg, nem pedig a legfőbb ügyész.

Készek az egyeztetésre

Kész az egyeztetésre a kormánnyal a Széll Kálmán-tervben előírt különadóról az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete. A szervezet közleményében üdvözölte az állami adósság csökkentését célzó lépéseket, de továbbra is túlzottnak tartja az ágazatra háruló teher mértékét, ezért azt szeretné, ha ez 2013-tól megszűnne. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete azt is hangsúlyozza, hogy a Széll Kálmán tervben 2014-ig szereplő gyógyszeripari kiadáscsökkentések veszélyeztetik a betegek hozzáférését az új, korszerű gyógyszerekhez, ezért a gyógyszerkassza strukturális átalakítását javasolják.

A chipsaó hatásai

Év végéig akár 2200 munkahely is megszűnhet a chipsadó szeptember 1-jei bevezetése miatt - mondta az Inforádiónak a Magyar Márkaszövetség főtitkára. Fekete Zoltán szerint a beszállítók nem tudják majd a teljes többletköltséget áthárítani a kiskereskedelemre és ezzel a fogyasztókra. Úgy vélte: ha nemcsak az érintett hazai gyártók, de az importőr cégek is elbocsátásokkal reagálnak a 20-25 százalékos költségnövekedést jelentő új adóteherre, akkor jóval több ember veszítheti el munkáját. --Az Országgyűlés előtt lévő, népegészségügyi termékdíjról szóló törvényjavaslat a többi között a cukrot és koffeint tartalmazó üdítőitalokat, az előrecsomagolt süteményeket, a sós snackeket és az ételízesítőket sújtaná az adóval.

PISA-felmérésből

A magyar diákok nehezebben értik a digitális szöveget, mint a nyomtatottat. A többi között ez derült ki a 2009-es PISA-felmérésből. A 16 országban végzett vizsgálat alapján Magyarország a 12-14. helyen áll a digitális szövegértést tekintve, Spanyolországgal, Lengyelországgal és Ausztriával hasonló helyen. Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár az eredmények ismertetésekor fontosnak nevezte, hogy az eszközközpontú informatikai fejlesztéseket a tudás, elsősorban a pedagógusok digitális íráskészségének fejlesztése kövesse.

Elfogadták a kisebbségi törvényt - másodjára is

Pozsonyban változások nélkül újra jóváhagyta a május végén elfogadott kisebbségi nyelvhasználati törvényt a szlovák parlament. A jogszabályt korábban az államfő megvétózta. Ivan Gasparovic legfőbb kifogása az, hogy a jogszabály több esetben egyenjogúsítja a kisebbségi nyelveket a szlovák államnyelvvel, illetve hogy állítólag korlátozza az államalkotó szlovák nemzet jogait. A 150 tagú törvényhozásban most 77 képviselő támogatta a törvényt, és ez elegendő volt az államfői vétó felülírásához.