Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 7. szombat Rezső

Árverezési kvótarendszer védi a devizahiteleseket

Árverezési kvótarendszert vezetne be a kormány, ellensúlyozva a kilakoltatási moratórium feloldását - hangzott el az Országgyűlésben a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszer-értékesítésének rendjéről szóló törvényjavaslat vitájában.

A nemzetgazdasági államtitkár az elmúlt nyolc év szocialista kormányait tette felelőssé a devizaválságért. Az államilag támogatott forintalapú lakáskölcsönt megszüntették, az adósokat nem figyelmeztették a devizahitel árfolyam-kockázatára, és az ügyfelek nem kaptak védelmet a bankokkal szemben - jelentette ki Cséfalvay Zoltán.

Hozzátette: a jellemzően svájci frankban felvett lakossági adósság teljes összege 2002 második negyedévében 216, 2010 ugyanezen időszakában viszont már 7.233 milliárd forint volt; ez több mint 33-szoros növekedés.

Az új kormány intézkedési csomagjának első rendelkezése a svájci frank árfolyamának 180 forinton történő rögzítése 36 hónapig, de legfeljebb 2014 végéig, amit olyan természetes személyek vehetnek igénybe önként, akik annak idején jelzálogalapú hitelszerződést kötöttek egy 30 millió forintnál olcsóbb ingatlan megvásárlására. Az árfolyam-korlátozásnak köszönhetően csökkennek a törlesztőrészletek, de az állami garanciával megerősített forintalapú gyűjtőszámlára került különbözetet később vissza kell fizetnie az adósnak - hangsúlyozta Cséfalvay Zoltán.

A ma tárgyalt törvényjavaslat másik indítványa egy árverezési kvótarendszer, amely alapján idén a bankok az összes fedezeti ingatlanuk két százalékát, 2012-ben három, 2013-ban négy, 2014-ben pedig öt százalékát adhatják át kényszer-értékesítésre. Az államtitkár szerint ez garantálja, hogy a kilakoltatási moratórium októberi teljes feloldását nem követi az ingatlanok tömeges értékesítése. A nagy értékű, tehát harminc millió forintnál drágább, és legalább húszmillió forintos hitellel terhelt házak egyébként már most kalapács alá kerülhetnek.

A bajba került adósokat a Nemzeti Eszközkezelő létrehozásával és a szigorúbb korlátok közé terelt devizaalapú jelzálog-hitelezés újraindításával is segíti az állam - fűzte hozzá az államtitkár.

A törvényjavaslat parlamenti vitájának ellenzéki hozzászólói szerint a kormány által kínált megoldások csak átmenetiek, és inkább a bankok érdekét szolgálják, mintsem az adósokét.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Menekülő tömeg, sikolyok és lövések – így élte át Krakkó a szombati borzalmat – újabb részletek

Menekülő tömeg, sikolyok és lövések – így élte át Krakkó a szombati borzalmat – újabb részletek

Lengyel állampolgár lövöldözött a krakkói főtéren, aki egyedül cselekedett, társai nem voltak – értesült az Onet lengyel hírportál szombat késő délután. A férfinél nem voltak személyi okmányok, személyazonosságát operatív munkával derítették ki - idézte a lap a rendőrséget.

Most tudta meg, hogy ő volt „Pillangó” – Besenyei Péter „ügynökügye”

Részletesen beszélt az egykori műrepülő-szupersztár arról, mit csinált állambiztonsági kérésre a nyolcvanas évek derekától, a vele interjút készítő szakíró pedig az InfoRádióban arról számolt be, kerülnek még elő nagy nevek az autó-motorsport világából, de méltósággal kell kezelni az információkat.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Veszélyes csapdában ragadhat a gazdaság, hiába áramlik a külföldi tőke az országba

Veszélyes csapdában ragadhat a gazdaság, hiába áramlik a külföldi tőke az országba

A külföldi közvetlentőke-befektetésekre (FDI) épülő, exportvezérelt növekedési modell hosszú idő óta meghatározza Magyarország és a többi visegrádi ország gazdasági fejlődési pályáját és felzárkózási lehetőségeit. A külföldi beruházások új termelési kapacitásokat, exportlehetőségeket és technológiát hoztak, továbbá a multinacionális vállalatok révén a térség szorosan bekapcsolódott az európai termelési hálózatokba. Magyarország EU-átlaghoz való konvergenciája 2018-ig erőteljes volt, azóta azonban lassult. A lassulásnak számos magyarázata lehet a humán tőke és az innováció korlátaitól a demográfiai és intézményi tényezőkön át a világgazdasági környezet változásáig, valamint magának a növekedési modellnek is vannak korlátai. Ezért érdemes az FDI és a növekedés közötti kapcsolatot vizsgálni. Mivel a külföldi közvetlentőke-befektetések jelentős része a globális értékláncokhoz kapcsolódva érkezett Magyarországra és a visegrádi országokba, ezért érdekes lehet ezeket is beemelni az elemzésbe.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×