Mint hozzátette: az erőszakos, félelemkeltő, az idegengyűlöletet, terrorizmust vagy pedofíliát megjelenítő tartalmak gyors bejelentését biztosító infrastruktúrát Magyarországon civil szervezetek üzemeltetik, ezek azonban folyamatos pénzhiánnyal küzdenek. Az NMHH a jogsértő tartalmak minél gyorsabb eltávolíthatósága érdekében ezért átveszi ezt a feladatot, azonban számít a civil szervezetek munkájára - hívta fel a figyelmet.

Közel a megegyezéshez

Az NMHH elnöke arról is beszámolt, hogy a hatóság a megegyezéshez közeli állapotban van több médiaszervezettel az úgynevezett társszabályozással kapcsolatban, amely a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa és a szervezetek közötti közigazgatási szerződés megkötése által ad lehetőséget a média és a civil szféra szereplőinek arra, hogy maguk bírálják el a jogsértésekre vonatkozó panaszokat.

"A médiatörvény nem hozott létre új szabályokat"

Szalai Annamária emlékeztetett arra, hogy július 1-jén lép hatályba a médiatörvény sajtótermékekre és bizonyos internetes tartalmakra vonatkozó része. Az elnök hangsúlyozta: a szabályozás csak szűk területet és alapvető jogokat érint, például a gyűlöletbeszéd tilalmát vagy a kiskorúak védelmét. Hozzátette: a médiatörvény ezzel nem hozott létre új szabályokat, csak korábban más törvényekben jelenlévő előírásokat egységesített.

Az NMHH elnöke a konferencia második napjának nyitóelőadásában hosszasan sorolta annak előnyeit, hogy a mintegy tíz hónapja működő hatóság integrálja a hírközlési és a médiafelügyeleti feladatokat. Hangsúlyozta: a hírközlés és a média mára összefonódott, ezt pedig a hatóság szerkezetének is követnie kell.