Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér

Oroszország után Magyarországon a legnagyobb a korrupciós kockázat

Az Ernst&Young 2011-es Európai Visszaélési felmérése rámutat arra, hogy a megkérdezett cégek munkavállalóinak több mint egyharmada Európa-szerte hajlandó készpénzt, vagy egyéb ajándékot ajánlani egy üzlet elnyeréséért, és a dolgozók csaknem fele egyáltalán nem tud cége korrupcióellenes intézkedéseiről. A korrupciós kockázat jóval magasabb hazánkban, mint a kontinens többi országában.

Mint azt Bíró Ferenc, az Ernst&Young visszaélés-kockázatkezelési üzletágának vezetője szerdán a cég budapesti sajtótájékoztatóján elmondta, a magyar válaszadók 75 százaléka vélte úgy, hogy a vesztegetés széles körben elterjedt a magyar üzleti életben, szemben az európai 62 százalékos átlaggal. A megkérdezettek 45 százaléka úgy ítélte meg, hogy saját ágazatában is bevett gyakorlat a szerződések elnyerése érdekében a korrupció, míg az európai átlag csak 28 százalék volt.

Bíró Ferenc szerint a helyzet javítása érdekében hatékony és szigorú ellenőrzésre, gyors eljárásokra, megfelelő szankciókra és arra van szükség, hogy a vállalatokon belül is erősödjön a korrupcióellenes kommunikáció.

Magyarország a második

Arra a kérdésre, hogy tapasztalt-e jelentős visszaélést a saját vállalatánál, a 103 magyarországi válaszadó 27 százaléka válaszolt igennel. Ezzel Magyarország a második helyre került a listán Oroszország után, ahol a megkérdezettek 37 százaléka tapasztalt jelentős visszaélést. A 23 országot felölelő lista harmadik helyére Horvátország került, míg az utolsó helyen Szlovákia áll öt százalékkal, az utolsó előtti helyeken pedig 10 százalékkal Ausztria, Hollandia, Svédország és az Egyesült Királyság osztozik.

Az Ernst & Young 2011-es Európai Visszaélési felmérése szerint a megkérdezett cégek munkavállalóinak több mint egyharmada Európa-szerte hajlandó készpénzt, vagy egyéb ajándékot ajánlani egy üzlet elnyeréséért, és a dolgozók csaknem fele egyáltalán nem tud cége korrupcióellenes intézkedéseiről.

A munkavállalók tradicionálisan leginkább Görögországban (44 százalék) és Oroszországban (39 százalék) alkalmaznak készpénzes megvesztegetést, míg ez Norvégiában a legkevésbé valószínű (hat százalék). A felmérésben résztvevők kétharmada elismeri, hogy a vesztegetés és a korrupció széles körben elterjedt, és 40 százalékuk szerint e téren romlott a helyzet a gazdasági visszaesés miatt.

A magyar vállalatokra - így a vezetésre is - továbbra is nagy nyomás nehezedik a megfelelő pénzügyi teljesítmény elérése érdekében, (Magyarországon ez az érték 2011-ben 80 százalék, míg az európai átlag 75 százalék volt). A válaszadók szerint ezen nyomásokra a vállalatok vezetősége többségében költségmegszorítással reagál, ami tovább növeli a vesztegetési és korrupciós kockázatokat.

Csalódott munkavállalók

A munkavállalói felmérés szerint az alkalmazottak csalódottak a vezetés etikátlan magatartással kapcsolatos toleranciája miatt. A válaszadók negyede nem bízik a vezetőség etikus viselkedésében.

Bíró Ferenc szerint a felmérés eredményei Európa-szerte aggodalomra adnak okot, különösen a felsővezetők körében. A csalás, vesztegetés és korrupció terén tapasztalható önelégültség és számos vállalat költségcsökkentési kezdeményezése együttesen további veszélyeket teremt - hívta fel a figyelmet.

Hozzátette, hogy a vállalatok felső vezetésének ismételt és folyamatos elköteleződése az etikus üzleti gyakorlat mellett elengedhetetlen, hiszen a visszaélés-ellenes intézkedések terén csökkenő erőfeszítések, és az etikátlan magatartással kapcsolatos folyamatos tolerancia óhatatlanul növeli a csalás, a megvesztegetés és a korrupció kockázatát.

A felméréshez 2011 első két hónapjában a kutatók összesen 2365 interjút készítettek 25 európai országban telefonon, interneten, vagy személyesen. A megkérdezett személyek tőzsdén jegyzett, multinacionális, vagy több mint ezer embert foglalkoztató vállalatoknál dolgoztak.

Hanganyag: Domanits András

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Kijött a szegedi Csillagból Bús Balázs, bűnügyi felügyeletben folytatja

Megszüntette Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) volt alelnökének letartóztatását a Kecskeméti Törvényszék, és négy hónapra elrendelte a volt óbudai fideszes polgármester bűnügyi felügyeletét szombaton.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
A horvát miniszterelnök is felszólalt a megfizethető turizmusért

A horvát miniszterelnök is felszólalt a megfizethető turizmusért

Horvátország az idén összesen várhatóan 22 millió látogatót és csaknem 15,9 milliárd eurós rekordbevételt könyvelhet el, a jövőbeli stratégiai cél azonban a puszta mennyiségi növekedés helyett egyértelműen a minőség és a kedvező ár-érték arány megteremtése. A horvát kormányzat szerint az ágazatnak fenntarthatóbbá kell válnia, hogy a gazdasági fellendülés mellett a helyi lakosok életminőségét is javítsa, miközben az ország megfizethető marad a belföldi utazók számára is - írta a Vijesti.hrt.hr.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×