Infostart.hu
eur:
372.95
usd:
339.38
bux:
138650.79
2026. november 20. péntek Jolán

Pokorni Zoltán: Ma senki nem tud belépni a munkaerőpiacra tizenhat évesen

Júniusban foglalkozhat majd a Parlament a közoktatási és a felsőoktatásról szóló törvényjavaslattal - mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában Pokorni Zoltán. Az Országgyűlés Oktatási Bizottságának fideszes elnöke arról is beszélt, hogy szerinte nem biztos, hogy meg kellene változtatni a ma érvényben lévő tizennyolc éves tankötelezettségi határt, hiszen ha valaki ennél előbb szerez sikeresen szakmát, a jog szerint befejezheti a tanulmányait.

"Úgy hallom, hogy a felsőoktatás egy kicsit jobb állapotban van, mármint a készültség szempontjából" - közölte az Aréna című műsorban Pokorni Zoltán. Az Országgyűlés Oktatási Bizottságának fideszes elnöke elmondta: jelenleg is rengeteget dolgoznak a közoktatási törvényen, amelybe beépül majd a pedagógus életpályamodell, tehát ez utóbbi nem lesz önálló jogszabály.

Mindeközben a Nemzetgazdasági Minisztérium berkein belül zajlik a szakképzési törvény módosítása, amely legalább olyan fontos, mint az előbb említettek - fűzte hozzá a szakpolitikus. Ezekkel várhatóan júniusban foglalkozik majd az Országgyűlés, és ha minden jól megy, akkor június huszadikáig lezárulhat a vita, ezután pedig elfogadhatjuk az új törvényeket - mondta Pokorni Zoltán.

Arról, hogy ezekbe a jogszabályokba át kell-e vezetni valamit a Széll Kálmán-tervből, például az oktatási kötelezettség korhatárát, a politikus úgy nyilatkozott: a Széll Kálmán-terv törvénybe iktatásának jó példája ez, hiszen még a végleges korhatár kérdése sem dőlt el.

A tizenöt éves korhatár sok mindenkit meglepett - folytatta Pokorni Zoltán, majd kijelentette, hogy ezt maga sem tartja szerencsésnek. Szerinte a most hatályban lévő tizennyolc éves tankötelezettségi határ is csupán vágy volt, nem teljesült, és éppen a szakmunkásképzésből rostálódtak ki ezrével a gyerekek. Tavaly például tizenháromezren, annak ellenére, hogy elvben kötelező lett volna tanulniuk. Ennek másik oldala viszont, hogy sikeresen megszerzett szakma esetén korábban ki lehetett válni az oktatásból  - jegyezte meg.

Nem volt jó üzenete ennek a tizenöt éves határnak, azzal együtt, hogy köztudottan az iparkamara vezetője, Parragh László vette nevére ezt a javaslatot. A tizenhat év inkább elfogadható - jelentette ki Pokorni Zoltán, de hangsúlyozta, hogy ő annak örült volna, ha egyáltalán nem nyúlnak hozzá az eddigi szabályhoz, az előbb említett előnye miatt. Hiszen, ha valaki tizenhét évesen szerzett szakképzettséget, a mai törvényi rendelkezés alapján kiléphet az oktatásból, nem kell tovább koptatnia az iskolapadot - fejtette ki.

Pokorni Zoltán szerint ma senki nem tud belépni a munkaerőpiacra tizenhat évesen, különösen egy ilyen pangó, válságos gazdasági időszakban. Nem azon kellene törni a fejünket, hogy miként szabaduljunk meg ezektől a gyerekektől, hanem azon, hogy ne jöhessen létre ilyen helyzet - összegezte a politikus.

A teljes interjút meghallgathatja, ha ide kattint!

Hanganyag: Exterde Tibor

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

A garantált bérminimumról volt a legnehezebb megegyezni – Perlusz László a tárgyalások után

Jövőre 7,5 százalékkal nő a minimálbér, a garantált bérminimum pedig 6,1 százalékkal emelkedik a munkáltatók és a szakszervezetek megállapodása alapján. A munkaadók kezdetben kisebb emelést tartottak vállalhatónak. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az InfoRádióban elmondta, miért fogadták el végül az egyezséget.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata  – Háborús híreink pénteken

Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata – Háborús híreink pénteken

Az ukrán légierő jelentése szerint Oroszország november 20-ra virradóra súlyos támadást hajtott végre ukrajnai célpontok ellen, számos rakétát bevetve – közölte az RBK Ukraine. Ez része lehetett azoknak a támadásoknak, amiket az orosz elnök korábban belengetett Kijevnek, amiért lerombolták a Krími híd közúti ágát. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes az Interfaxnak nyilatkozva beszélt a felvetésről, hogy Ukrajna „NATO-szerű” védelmet kapjon. Határozottan elutasította ezt a lehetőséget, szerinte az orosz számára ez abszolút elfogadhatatlan. Továbbra is nyitva hagyják a tárgyalások előtt az ajtót, erről a témáról azonban nem kívánnak értekezni a jövőben.  Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×