Nem kell tennie semmit annak a magán-nyugdíjpénztári tagnak, aki vissza akar kerülni az állami rendszerbe, ez január 31-én automatikusan megtörténik - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott. Selmeczi Gabriella hozzátette: aki viszont a magánnyugdíjpénztárban kíván maradni, annak erről nyilatkoznia kell.

A rövid határidőt azzal indokolta a politikus, hogy szerinte 45 nap alatt lehet dönteni a visszalépés kérdésében, emellett a politikai viták kezdtek forrósodni, míg a magánnyugdíjpénztárak mögötti érdekcsoportok agresszív támadásba lendültek, és reklámokra kezdték költeni a befizetéseket.

Várhatóan decemberben 13-án szavaz a parlament a nyugdíjtörvényről, ezt követően a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság levelet küld a magán-nyugdíjpénztári tagoknak, amelyben részletesen, szakmai szempontok szerint, de közérthetően megmagyarázza a legfontosabb kérdéseket - fejtette ki Selmeczi Gabriella.

A miniszterelnök nyugdíjvédelmi megbízottja beszélt arról is, hogy a magán-nyugdíjpénztárbeli megtakarítások öröklésére kizárólag a házastárs vagy a bejegyzett élettárs jogosult. Ha valaki 2013 után hal meg, akkor házastársa vagy élettársa járadákszolgáltatásra jogosult, vagyis nem egy összegben, hanem az özvegyi nyugdíjhoz hasonlóan havi bontásban jut hozzá a pénzhez - tette hozzá.

40 milliárdos költségek

Selmeczi Gabriella hangsúlyozta: a magánnyugdíjpénztárak elképesztő összegeket vágtak zsebre működési költségként. Tavaly közel 40 milliárd forintot tett ki a működési költség a vagyonkezelési díjjal együtt, vagyis a pénztárak több pénzből gazdálkodtak, mint amennyi elegendő annak biztosítására, hogy a nők 40 év munkaviszony után elmehessenek nyugdíjba - fejtette ki.

Arra a felvetésre, hogy a választási kampányban a pénztárak védelmét ígérte a Fidesz, a politikus azt mondta: ez alatt a pénztártagokat értették. A kormány és a parlament az emberek érdekeit védi, és nem egy olyan intézményrendszerét, amely hatalmas működési költséget számol el - tette hozzá.

Magyarországon 4,5 százalék volt a működési költség, külföldön pedig 0,9 százalék, a vagyonkezelési díjban pedig négyszeres a különbség - hangsúlyozta a nyugdíjvédelmi megbízott, aki elmondta, hogy jövő évtől csökkentik ezeket a költségeket, hiszen ha máshol kevesebből is tudnak működni a pénztárak, akkor nem tudni, mire ez a nagy bőkezűség itthon. Hozzátette: azt nem modellezte a kormány, hogy a csökkentett költségekből tudnak-e működni majd a pénztárak.

Lekerülhet a bilincs

A nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott kiemelte: a kabinet számít az önkéntes pénztári ágra, amely jó öngondoskodási forma. A törvény szerint át kell gondolni a kormánynak, mivel lehetne még takarékoskodásra ösztönözni az embereket, és erre vonatkozó javaslatot kért Matolcsy György miniszter a Stabilitás Pénztárszövetségtől - tette hozzá.

Az eredeti rendszer visszaállásával a 10 százalékos járulék is az állami nyugdíjkasszába kerül, így nem lesz kiesés - közölte Selmeczi Gabriella. Kifejtette: a nyugdíjrendszer egyensúlyát a nyugdíjrendszeren kívül szokták megteremteni, ennek egyik eszköze, hogy több gyermek szülessen, és a kormány reméli, hogy az adópolitika révén ez megvalósul. A társasági adó mérséklése kifehéríti a gazdaságot, az államadósság és a költségvetési hiány csökkentése pedig beindítja azt, így ki lehet lépni a pénzpiacokra, az ország olcsóbb hitelt tud felvenni, és egyre jobban lehet ösztönözni a munkahelyteremtést.

A kormány célja, hogy egymillió új munkahelyet teremtsen, ez nagyobb járulék- és adóbevételeket jelent, és így lépésről lépésre lekerül a nehéz bilincs, amit az eladósodottság jelent - vélekedett Selmeczi Gabriella.

Különválasztanák a rokkantsági ellátást

A politikus közölte: a kormány célja annak elérése, hogy a nyugdíjkassza csak nyugdíjakat fizessen ki, a szociális elemek külön alapba kerüljenek. Példaként említette, hogy a rokkantsági ellátást ne a nyugdíjkasszából, hanem adókból vagy hozzájárulásból finanszírozzák. Meg lehet teremteni a nyugdíjalap költségvetésének egyensúlyát, ehhez be kell indítani a gazdaság motorját - hangsúlyozta.

Szükség van a rokkantsági rendszer felülvizsgálatára is - mondta Selmeczi Gabriella, aki társadalmi vitára bocsátaná a kérdést.

A nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott emlékeztetett arra is, hogy a kormány döntése értelmében a nők 40 év munkaviszony után nyugdíjba mehetnek, ami után teljes összegű öregségi nyugdíjat kapnak, és ennek megállapításába a szolgálati idő is beleszámít. A takaró eddig ér, nem volt mozgástér a költségvetésben, mégis meg tudták teremteni a fedezetét ennek az intézkedésnek - emelte ki Selmeczi Gabriella.

Meg kell vizsgálni a vagyont

A tagi befizetések és a pénztártagok védelme miatt is át kell gondolni a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszert - hangsúlyozta Selmeczi Gabriella, aki kifejtette: az 1997-es törvény kötelezően beterelte a pályakezdőket a magánnyugdíjpénztárba, ahol tőzsdére vitték a nyugdíjforintokat, és nincs lehetőség beleszólni abba, hogy a pénzt miként fektessék be.

Meg kell vizsgálni, mekkora a magánpénztári vagyon - emelte ki a nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott. Elmondta: a sajtóban is publikált független szakértői elemzések szerint a vagyonból legalább 500 milliárd forint hiányzik, noha a pénztárak azt állítják, hogy átlagban egy százalékos reálhozamot érték el. Tudni kell, hogy történt-e simlizés - hangsúlyozta.

A teljes interjút ide kattintva hallgathatja meg.